2. évfolyam - 7-8 éves kor

Fejlődési jellegzetességek

A 8 éves gyermek továbbra is, nagyrészt egy önmaga alkotta világban él, amely abból a képességéből fakad, hogy belső világa birodalmából képes egyéni gondolatképeket alkotni. A külvilág eseményei és tapasztalatai a gyermek képzelőerején, mint egy szűrőn mennek keresztül, hogy ott a gyermek homogén világképének megfelelően újrarendeződjenek. A gyermekek ebben az életkorban már nagyobb éberséget tanúsítanak a körülöttük történő dolgok irányába. Az a teljességtudat, ami idáig jellemző volt a gyermekekre, most ellentétekre esik szét, amit egyrészről egy mélyebb és tudatosabb vallási érzület felé fordulás, másrészről a rosszaság éber kísértése jellemez.

A tanterv ebben az életkorban elsősorban arra irányul, hogy a nyelv, érzéseket és érzelmeket kifejező gazdagságát és mélységét tegye érzékletessé a gyermekek számára.

Értelmi szempontból továbbra is az a fő feladat, hogy a gyermek otthon érezze magát egy olyan tanulási közegben, ahol a képekben való gondolkodás az elsődleges. Fogalmakat úgy lehet legjobban jelentéssel megtölteni, ha azok minőségüket tekintve plasztikusak és organikusak. A tanulók tovább ismerkednek az írás-olvasás és a számolás alapjaival, miközben a finom- és nagymotoros mozgás területén - ugrálás, labdadobálás, kötés, horgolás vagy furulyázás - továbbfejlesztik az első osztályban felébredő készségeket és képességeket. Az intellektust úgy próbáljuk a gyermekekben felébreszteni, hogy az átélés és a cselekvés erőit hívjuk segítségül.

A második osztályos gyermekek állandó fogazata továbbra is növekedésben van, a lateralitás és a dominancia ekkorra viszont már véglegesen kialakul. A biztonságérzet, mely áttetszik egy másodikos tanuló viselkedésén, egyértelműen az első osztályban letett alapoknak köszönhető.

Célok és célkitűzések

Az első év kezdeti tapasztalatai tovább mélyülnek és újabbakkal gyarapodnak a második osztályban. Ez az időszak alapvetően azt szolgálja, hogy az előző évben szerzett új készségeket begyakoroljuk és továbbfejlesszük. Míg az első osztályban arra fordítottuk figyelmünk nagy részét, hogy az osztályból erős szociális közösséget formáljunk, melyben a gyermekeket a teljesség megtapasztalása erősíti, a második osztályra jellemző egyfajta polarizálódás, amely például a gyermekek egymáshoz való viszonyában is megfigyelhető. A gyermekeknek segítséget tudunk nyújtani ebben az életszakaszban azzal, hogy szentek életéről szóló legendákat, végletes emberi viselkedési formákat és jellemvonásokat ábrázoló fabulákat mesélünk nekik. Ennek az osztálynak erős irányításra van szüksége, mely egyrészt a tanárok következetességéből, másrészt fantáziájuk erejéből táplálkozik.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Beszéd és figyelem

A 2. osztályban tovább folytatódik a mondókák, körjátékok, nyelvtörők gyakorlása, amelybe bekapcsolódik a helyes ejtés tanítása is: „a hanggyakorlatokon, a kiejtésgyakorlatokon (a magánhangzók, mássalhangzók helyes ejtésén), a hangsúlygyakorlatokon és a ritmusgyakorlatokon" (Montágh Imre: A beszéd művészete) keresztül.   A különböző nyelvi nehézségekkel küzdő gyermekek esetében elkezdődik a gyógyító munka, melyre a szakirányú (pl. logopédiai) segítség mellett, az euritmia bizonyos ága (ún. gyógyeuritmia) is alkalmas.

A második osztály irodalmi meseanyaga: a szentek élete, a fabulák és a természeti mesék. Az állatmesékben az egyoldalú emberi tulajdonságok és érzések (pl. kapzsiság, ravaszság, irigység...) jelennek meg, míg a legendák világa a tiszta érzéseket és emberi értékeket hordozzák (pl. Szent Erzsébet, Szent Kristóf története).

Hangsúlyos helyet kapnak a memoriterek (Weöres Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Zelk Zoltán, Kányádi Sándor versei), és a dramatikus játékok, melyek szituatív jellegüknél fogva több irányból is ápolják és fejlesztik a gyermekek nyelvi készségeit, képességeit: a nem-verbális kommunikációs eszközöket (gesztus, tekintet, szövegfonetikai, mondatfonetikai eszközök alkalmazása, testünkkel való kommunikálás lehetőségeit), a produktív és a reproduktív beszédet stb., a szókincs bővítését.

Írás és olvasás

Szervesen kapcsolódva az első évben már elkezdett munkához a nagy nyomtatott betűk után megismerkednek a nyomtatott kisbetűkkel. Megtanulják olvasni a nyomtatott kis- és nagybetűkkel írott rövidebb szövegeket. Megszülethet az első olvasókönyv is, amely a tanár által kiválasztott szövegek (mesék, versek, természeti történetek) gyűjteménye, s melyhez a gyermekek aktív részvételükkel erőteljesen kötődnek.

Az év második felében bevezetésre kerülhet a folyóírás, de ez a harmadik osztály elejére is tehető.

Először az általuk leírt verseket, mondókákat olvassák, a nyomtatott szöveg olvasása csak ezután következhet. Kisebb versek és mondókák csak akkor kerülnek a füzetbe, ha azokat a gyermekek már ismerték és többszöri mondás után elsajátították (interiorizálták).

Nyelvtan

A hosszú magán- és mássalhangzók helyes ejtésével tudatosabb munka folyik a nyelvhasználat terén, mely lassan megalapozza a nyelvtan és helyesírás alapjait. A verseken és a ritmusokon keresztül képet kaphatnak a szó és a mondat egységéről.

Javasolt témakörök:

Beszéd és figyelem

  • önálló versmondás (erős ritmusú és sok ismétlést tartalmazó versek), természetversek
  • nyelvtörők, ritmusjátékok
  • a szóbeli kifejezésmódok eltérő minőségeinek megjelenése (tüzes vagy vizes módon való beszélés, cselekvést kifejező igék hangsúlyozása, a leíró elemek és nevek felfedezése)
  • tanmesék, elsősorban állatokról szóló mesék: Ezopus, Heltai Gáspár, Leonardo da Vinci, La Fontaine, Lessing meséi, az amerikai indián hagyomány állatmeséi, szentek élete és legendák

Írás

  • nyomtatott kisbetűk írása vastag színes ceruzával
  • a helyes ceruzatartás gyakorlása
  • folyóírás
  • a másolt szövegeket a tanár a táblára írja, tartalma a főoktatás témájához kapcsolódik

Olvasás

  • a tanár által adott szövegek közös és egyéni olvasása
  • olvasókönyv készítése

Az íráshoz és olvasáshoz kapcsolódó gyakorlatok és játékok

  • a magas és mély magánhangzók megkülönböztetése hallás alapján hosszú és rövid magánhangzók hallás utáni megkülönböztetése

  • különféle gyakorlatok, játékok egy szó első és utolsó hangjának, a szóban szereplő magánhangzók, mássalhangzók meghatározására és megtalálására

  • rímjátékok, ábécé játékok (ábécé sorrenddel együtt)

  • néhány alapvető rendhagyó helyesírású szó írásának megtanulása (egy, lesz, ezt, furulya, osztály stb.)

  • betűk behelyettesítése új szavak képzéséhez, szólánc, adott hangokból szavak alkotása találós kérdések

Ajánlott szépirodalom:

Fésüs Éva: Tündérjárta mesetájon; Móra Ferenc meséi; Ezopus, Jacob Streit, La Fontaine, Tolsztoj, Leonardo da Vinci állatmeséi; Tersánszky Józsi Jenő: Misi mókus meséi; Felix Salten: Bambi, Perry, Legenda Aurea, A Boldogasszony papucsa, Kazantzakisz: Isten szegénykéje; Tarbay Ede: Gyermek-legendárium

Várható eredmények:

Beszéd és figyelem:

  • Az első osztályban elsajátított képességek további ápolása mellett az önálló versmondásban is jártasságot szereznek. (Bizonyítványversek mondása.)
  • Gyakorlatot szereznek általuk ismert szövegek kórusban történő szótagolására.
  • Jártasságot szereznek a találós kérdések megértésében és megfejtésében.
  • Képesek egyszerű nyelvi játékokban való részvételre (pl.: szólánc).
  • Részletekig menően képesek a tanárok által elmesélt történetek felidézésére.

Írás és olvasás:

  • Megtanulják és gyakorolják a nyomtatott kisbetűk írását.
  • Elsajátítják a folyóírást.
  • Megtanulják a betűk ÁBC-sorrendjét.
  • Képesek hosszabb szövegek pontos másolására.

Jártasságot szereznek néhány gyakori szó helyes betűzésében és elválasztásában.

SZÁMTAN

Javasolt témakörök:

  • További fejszámolási gyakorlatok.
  • A számkör kibővítése és a négy alapművelet gyakorlása a 100-as számkörben.
  • Több műveletet tartalmazó feladatok gyakorlása.
  • Az oszthatóság kezdeti vizsgálata ("királyszámok" és "koldusszámok" [prímszámok és összetett számok]).
  • A szorzótábla 1-12-ig emlékezetből történő elsajátítása.
  • A szorzótáblák grafikus megjelenítése.
  • Az analitikusan és szintetikusan gyakorolt számítási műveletek leírása.
  • A számítási műveletek megfordítása, azaz az eredmény, mint a művelet következménye (pl. 3+4 = 7).
  • Szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése a 100-as számkörben. Részekre osztás.
  • Egyszerű szöveges feladatok megoldása.

Várható eredmények:

  • A gyermekek képesek elvégezni a négy alapműveletet a 100-as számkörben.
  • Ismerik a több műveletet tartalmazó feladatokat.
  • Emlékezetből képesek elmondani a szorzótáblát.
  • Ismerik a páros- és páratlan számokat.

HONISMERET

Célok és feladatok:

Az első osztályban a gyermekek megtanultak „más" szemmel tekinteni környezetükre, és elkezdték meghallani azt, amit a környezetük mond nekik. Most, a második osztályban megtapasztalják, miként kapcsolódik az emberi lény a természet birodalmaihoz. A természet átélése, a benne való tevékenység, munkálkodás fontossá válik. Mindezt a 'világ iránti szeretetnek' nevezhetjük. Ezek az érzések a gyermekek 8. osztályos korára, a 'földi érettségre' fejlődnek ki, amikor ezt felelősségként tapasztalják meg.

Javasolt témakörök:

Az állatmesék, mint például Ezópus meséi antropomorfisztikus formában szólnak az emberek egymáshoz és környezetükhöz fűződő viszonyáról. A szentekről szóló legendák, de elsősorban Assisi Szent Ferenc személyéről elhangzó történetek a teremtett világ iránti alázat, odaadás és szeretet érzését erősítik meg a gyermekben. Erkölcsi érzékük fejlődik, anélkül, hogy tudatos megfogalmazást nyernének a tanulókban felkeltett érzések.

Az első két iskolaév során a környezettel kapcsolatos tanulmányok minden óra szerves részét képezik. A gyermekek elmesélik, hogy mi történik körülöttük a természetben, például mit láttak iskolába menet, vagy mit fedeztek fel egy kiránduláson. Azok a dolgok, amelyeket magukkal hoznak az iskolába (pl. madárfészkek, levelek, vadgesztenyék, gyümölcsök, kövek, agancsok, csigák) kiindulópontul szolgálhatnak a bennünket körülvevő világról szóló beszélgetéseknek. Ez nem azt jelenti, hogy szükségtelen néhány ilyen tárgyról külön főoktatási blokkot tartani, hanem egyszerűen azt, hogy az 1. és 2. osztályban nem szükséges különválasztott természetismereti tantárgyakat alkalmazni. A 'szabadtéri tantermet' minden évszakban és időjárási viszonyok között rendszeresen kell látogatni és megtapasztalni. A tanteremben berendezett 'évszakasztal' a külső természetet, az évjárás fordulópontjait, az ünnepeket reprezentálja.

Várható eredmények:

A gyermekben alakuljon ki egy ős tisztelet a természet dolgai iránt, melynek az emberi tevékenységeket is át kell hatnia, mivel mi is a természet elválaszthatatlan részei vagyunk.

TERMÉSZETRAJZ

1., 2. és 3. évfolyam

Az ezen osztályokat átható hangulat magában hordozza a biológiához tartozó összes témát. A gyermekek fejlődésének e szakaszai során kiválasztott történetek tükrözik a kisgyermekek és az élővilág folyamatosan változó kapcsolatát.

Az 1. és a 2. osztályban a történetek az átváltozás témakörével foglalkoznak, a béka királyfivá változik, a nádszálból előpattan a királykisasszony. Ezek a történetek lehetővé teszik, hogy a gyermekek megértsék az állatok nyelvét, és megismerjenek más lényeket - manókat, tündéreket -, akik titkokat őriznek, és életet védenek. Az ilyen fantáziaelemek nem szeszélyes hóbort szüleményei, ezek alapozzák meg az állatok és növények közötti viszony komplexitásaival és útvesztőivel az egészséges érzületű kapcsolatot. Sőt a bioszféra rejtett tulajdonságaihoz is - amiket később, a felső tagozatban, a világos gondolkodás segítségével tanulmányoznak - közelebb visznek.

A 3. osztályban a teremtés történetei teljességében ábrázolják a Föld, a növények, az állatok és az ember eredetét. Más történetek arról szólnak, hogy egyes személyek, vallásos emberek vagy szentek milyen különleges viszonyban vannak az állatvilággal (Szent Ferenc). A mezőgazdasági epochában a gyermekek megismerik, miként dolgozik a paraszt a természet erőivel. A szántáson, a vetésen és a betakarításon túl még rengeteg feladat van: élő sövényeket telepíteni, kerítéseket állítani, bárányokat gondozni, víztől mentesíteni földterületeket és gyomtalanítani a terményt.

Mindezek bevezetőül szolgálnak az élővilág elkövetkező évekbeli tudatosabb tanulmányozásához, valamint annak tudatalatti megerősítéséhez, hogy a Földre tekintettel levő és az azt óvó ökológia etikai alapja: az emberek erkölcsi fejlődése.

IDEGEN NYELVEK

Célok és feladatok:

Ezt az évet az 'igen/nem' és az 'én/te' világa hatja át. A gyermekekben erősebb igény van a kommunikációra, mint az első osztályban. Nagyon jók ebben az életkorban a tapsoló-mondókák és kötél-mondókák (egy nagy kötelet pörgetünk, mely alatt-felett a gyerekek áthaladva mennek, ugrálnak, s közben mondják a verset). Dinamikus egyensúly legyen a hangos és csöndes részvétel, a beszéd és a hallgatás között.

A témák a főoktatás témáihoz kapcsolódjanak, pld. állatok, növények, fabulák. Folytatódnak az első osztályban megkezdett tevékenységek, az órák továbbra is a szóbeli munkára épülnek.

ANGOL

Javasolt témakörök:

  • Az 1. osztály tevékenységeinek folytatása és bővítése
  • Számok 100-ig
  • Állatok, növények (pld. egy piaci történetben)
  • Ruházati cikkek
  • Egyszerű történetek meghallgatása, eljátszása stb.

Várható eredmények:

A 2. osztály végére a gyerekek aktív szókincse a következő témakörök szavaival, kifejezéseivel bővül:

  • állatok, növények, ruhák nevei
  • tőszámnevek 100-ig.

Emellett válaszolnak az önmagukra vonatkozó egyszerű kérdésekre, figyelemmel követnek egyszerű elmesélt történetet, dalokat, verseket, mondókákat szavalnak és kórusban énekelnek.

NÉMET

Javasolt témakörök:

  • Az 1. osztály tevékenységeinek folytatása és bővítése (pl. versek, népdalok, osztályterem tárgyai, utasítások stb.)
  • Tő és sorszámnevek recitálása 100-ig
  • A hét napjai, hónapok, évszakok, és a gyerekek születésnapjának időpontjai
  • A természet szókincse (hegy, folyó, fa, virág, Hold stb.)
  • Állatok, növények
  • A tanterem fő tárgyai
  • Ruhák nevei (pl. Hampelmann-Lied)
  • Önmagára vonatkozó egyszerű kérdések megválaszolása (pl.: Wie alt bist du? Wo wohnst du? Wie heisst dein Bruder / deine Schwester / deine Mutter /dein Vater?)
  • Egyszerű történetek követése, eljátszása

MOZGÁS ÉS TESTNEVELÉS

JÁTÉKOK, GIMNASZTIKA, SPORT

Célkitűzésünk az első évek során a játékokban lehetőséget nyújtani a gyermeknek, hogy a csoport biztonságát fokozatosan elhagyhassa, hogy kergethessék, és elválaszthassa magát a többiektől. Az izgalom és a megnyugvás ritmusa szintén fontos elem. A játékszabályok elegendő támasztékot nyújtanak ahhoz, hogy kereteiken belül a gyermekek annyit kockáztassanak, amennyire készen állnak és vállalkoznak. A tanár a kereteket szükség szerint tágíthatja vagy szűkítheti.

Az első és második osztályos testnevelés egy másik fontos eleme a ritmus, amely sokféleképpen áthatja egy osztály életét. Különösen fontosak: a szökdeléses játékok, az ugrókötél használata, amely egy rajtunk kívül álló erőt képvisel, amelynek ritmusát követni és érezni kell, a tapsjátékok, melyek a kéz koordinációját és a sorrendiséget iskolázzák, valamint a babzsákgyakorlatok, melyekben a gyermekek adogatják, dobják, elkapják a babzsákokat.

Ha dalok, versek és mondókák is kísérik az efféle gyakorlatokat, akkor a mozgás könnyed marad és a légzés ritmusával együtt halad. Az ilyen tevékenységek által a koordináció, a mozgékonyság, a térbeli orientáció, a ritmus, az utasítások követésének képessége és a növekvő magabiztosság gyakorlódik ki.

A következőkben a tanterv elemei és kulcsfontosságú gyakorlatai körvonalazódnak. A példaként említett gyakorlatok, játékok és azok variációinak részletes leírása megtalálható az ajánlott irodalomban. Ahol külön nem említjük, az általános szempontokat és célokat kifejtő részben az idézőjelek között szereplő szövegrészek, és a tartalomra vonatkozó részben szereplő játékok Kim Payne: Gyermekeink játékai c. könyvében találhatók meg. A Bothmer-gimnasztikai gyakorlatok Gróf Fritz von Bothmer, az első Waldorf iskola testnevelője által kidolgozott gyakorlatokra utalnak. Ezeket Bothmer Gymnastische Erziehung c. könyvében írja le.

KÉPZŐMŰVÉSZETEK

FESTÉS

Célok és feladatok:

Harmóniában a második osztály témájával, a gyermekek gyakorolhatják a hiány kiegyensúlyozását, a szimmetria és a dualitás megteremtését. A cél az, hogy tevékennyé tegyük a gyermekek lelkét ebben az irányban. Ez az egyetlen módja annak, hogy a gyermekek megtanuljanak a színharmóniák életében résztvenni.

Javasolt témakörök:

  • Olyan gyakorlatok, amelyek által a gyermekek a következő színharmóniákat tapasztalhatják meg:
  • karakteresek (piros és sárga, sárga és kék, kék és piros, narancssárga és zöld, zöld és lila, lila és narancssárga)
  • egymást kiegészítő, komplementer (piros és zöld, sárga és lila, narancssárga és kék)
  • karakter nélküliek (sárga és narancssárga, narancssárga és piros, piros és lila, lila és kék, sárga és zöld, kék és zöld)
  • Végezhetünk „felcserélős gyakorlatokat": például a középső színt az őt kiegészítő színre cseréljük, míg a körülötte lévő színek változatlanok maradnak. Aztán a körben lévő színeket cseréljük fel, és a középső marad változatlan. Ezt a gyakorlatot a gyermekek megfestett képeivel végezzük, vagyis a saját festmény a gyakorlat tárgya. Ezt egymás után következő gyakorlatokkal tehetjük meg.

Várható eredmények:

  • A festésen keresztül megtapasztalják a különböző színharmóniákat (karakteresek, egymást kiegészítők, karakter nélküliek).

FORMARAJZ, RAJZ ÉS GRAFIKA

Célok és feladatok:

A formarajznak az a célja, hogy oly módon ösztönözze a belső észlelést, hogy általa a gondolkodás az intellektuális formákba való visszalépés nélkül fejlődhessen. Ezt a következőképpen lehet még gyakorolni: a gyermekeknek odaadjuk egy szimmetrikus forma egyik felét, majd hagyjuk, hogy maguktól találják meg és egészítsék ki a másik felét. Tehát a cél a kiegészítés, hogy tökéletessé tegyenek egy formát a képzeletükben (és természetesen papíron is), ami egyenlőre még befejezetlen és nem tökéletes.

Javasolt témakörök:

  • Függőleges tengely körüli gyakorlatok, amely tengelyt lehet, hogy csak elképzelik. Egyenes és görbe vonalak tükrözése; szimmetria és tükröződések.
  • Ezt követően hasonló gyakorlat a vízszintes tengellyel; Készítsenek átalakításokat: egyenes vonalú formákat alakítsanak görbe vonalúvá és visszafelé, valamint változtassanak át olyan formákat is, amelyekben görbe és egyenes vonalak egyaránt találhatók.
  • Átlós tengely körüli gyakorlatok; később két egymást metsző tengelyt is használva (vagy függőleges/vízszintes vagy két átlós tengely).
  • Keret rajzolása írott munka vagy illusztráció köré.
  • Folyamatos vagy ritmusosan ismétlődő formák.

Várható eredmények:

  • Szimmetrikus nagy mozgásokon keresztül átélik a különböző szimmetrikus formákat.
  • Évvégére képesek a vízszintes és függő

KÉZIMUNKA

Célok és feladatok:

A 2. osztályban a hangsúly a képzelőerő fejlesztésére és a ritmikus ismétlődésekre helyeződik. Még mindig nagyon jellemző az utánzási késztetés, a tanár személyén keresztül történő szituációs tanulás. Miután mindkét kéz begyakorolta a sima szemek kötésének technikáját, most a domináns oldalon és kézen dolgozunk a horgolás segítségével. A sima és ráhajtott szemek váltakozása kiegyensúlyozó hatással lehet a gyermek temperamentumára. A horgolás, mint technika a motorikus idegrendszer fejlesztését célozza meg.

Javasolt tevékenységek:

  • Kötés: fordított szem
  • Horgolás lánc és egy ráhajtásos pálca segítségével labdahálók és kisebb táskák készítése. Kerek tintatörlő (kapcsolódva a folyóírás megjelenéséhez) horgolása
  • Fonalak fonása övek, karkötők, táskafülek készítésére
  • Babakészítés egyszerű öltésekkel
  • Köthetünk babaruhákat
  • Szegélyek öltése előöltéssel és befejező letisztázással, pelenkaöltés
  • Kiegészítő munka: mint első osztályban és a készülő folyóírásos papírtekercshez tok varrása

Várható eredmények:

  • Önállóan tudjon szemeket felszedni két kötőtűre, bővítse a kötésben való jártasságát a fordított szemek kötésének megtanulásával.
  • Horgolótűvel tudjon láncsort készíteni, illetve ismerje meg az egy ráhajtásos pálca horgolását.

ZENE

Célok és feladatok:

Az első osztályban megkezdett folyamat folytatódik, intenzívebbé válik. A 2. osztályban van az egyszólamúság kiteljesedése. Több figyelmet fordítunk a ritmikus munkára, de a ritmus még mindig nem kapcsolódik a mérőhöz, továbbra is a dallam egy elemeként van jelen.

A dalok hangulatának kiteljesítésére és önálló zenei hangulatok felépítésére is használhatjuk a különböző hangszereket, melyeknek köre ebben az évben kibővülhet. A hangszerjáték minőségére, a megszólaltatás mozdulatának lélegzésére, szépségére is fontos odafigyelni, és azt javítani is kell, bár a tanulásban még mindig a személyes példa a legfontosabb.

Javasolt témakörök:

Éneklés, hangszerjáték:

  • új dalokat ismertetünk meg a gyerekekkel, többek közt a különböző napszakokhoz kapcsolódóan, melyek továbbra is a kvinthangulatban maradnak (D,E,G,A,H,D,"E" hangtér, szabad ritmus, egyszólamúság)
  • a hangok első élménye (világos-sötét) továbbfejlődik és térélménnyé alakul (magas-mély)
  • szabad játék, beszélgetés a hangszerekkel
  • a dalokat és a hangszerjátékot kísérő geometrikus mozgások, illetve a hallást és a térbeli tájékozódást fejlesztő mozgásos-zenei játékok bonyolultabbá válnak
  • az utánzáson keresztül a ritmus és a dallam fokozatosan tudatosabbá válik (pl. a gyerekek csukott szemmel mutatják a dallam ívét a kezükkel)
  • a hallás fejlődését szolgálja, ha a gyerekek váltakozva énekelnek, zenélnek és hallgatják egymást

Várható eredmények:

  • A gyermekek dalkincse további „kvinthangulatú" dalokkal bővül (pl. állatokról, szentekről, napszakokról.
  • Kialakul a magas ill. mély hangok érzése.
  • A furulya és a gyermekhárfa játékban nagyobb biztonságra tesznek szert, már a tanár énekhangja, vagy kézjelei után is képesek játszani.
  • Tudatosabbá válik a ritmus és a dallam különbözősége.
  • Fejlődik az egymásra figyelés képessége is azáltal, hogy hol maguk zenélnek a gyermekek, hol hallgatókká válnak.

EURITMIA

Célok és feladatok:

A feladatok kapcsolódnak a főoktatás anyagához. A szentek történetein és rövid állatmeséken keresztül gyakorolhatók a lépésformák, a különböző karakterek. Még mindig utánzáson alapulnak a mozdulatok, de már kisebb egyéni feladatok is megjelennek.

Meseszerűen, de megjelenik a zenében a 3/4 -es ütem lépésgyakorlása, illetve rövid és hosszú hangok megkülönböztetése.

Javasolt témakörök:

  • az első osztály anyagának elmélyítése
  • hullámok, szögek a kör vonalán
  • két körben való csoportos munka
  • pedagógiai gyakorlatok: "én és te" és "mi"; "keressük egymást"(wir suchen uns)
  • egyensúlyteremtő gyakorlatok: csukódás, nyílás - lélegzés a térben
  • alapritmusok bevezetése: jambus, trocheus, anapestus
  • tükrözések a térben
  • 3/4 - es ütem; rövid, hosszú hang a zenében; dallamív

Várható eredmények:

  • A mesehangulatban a mozgások egyre karakteresebbekké válnak a különböző lények, állatok megjelenítésével. Ez segíti a világra való ráébredés folyamatában, annak harmonikus lefolyásában.
  • A gyermekek egyre bonyolultabb térformák lejárásának és átlátásának képességét szerzik meg.
  • A nyelvi érzékük fejlődik.
  • A zene alapelemeit / ritmus, taktus, hosszú és rövid hangok / átéli és megkülönbözteti.
  • A szociális érzékei, az erre irányuló fejlesztő gyakorlatok /"én és te", „keressük egymást"/ által finomodik.