3. évfolyam - 8-9 éves kor

Fejlődési jellegzetességek

Ebben az évben lépnek be a gyerekek a 10. életévükbe, amikor fontos fizikai, pszichológiai és kognitív változásokon mennek keresztül. Ezek azok a változások, amit a kilenc-tíz év körüli gyermekeknél "Rubikonnak" nevezünk, amelyet különböző időtartamban és intenzitással élnek meg.

A gyermek sokkal kiegyensúlyozottabb tempóban halad: a beszédhangokat egyre inkább a szájüreg közepén képzi, sokkal tisztábban artikulál, és figyelmét "középtávra" összpontosítja. A gyermekek fizikai szervezete szemmel láthatóan erősebb. A szív megnő, és nagyobb mennyiségű vér fogadására alkalmas, s véglegessé válik a belélegzés és a pulzus egymáshoz való aránya: egy belélegzés alatt négyet dobban a szív. A növekedés elsősorban a végtagokra és az anyagcserére irányul, valamint a törzsre, ami széltében kezd növekedni. Néhány gyermeknél ez a fejlődési szakasz fáradékonyságot, has- és fejfájást, vagy náthát, szédülést, változékony étvágyat, asztmát, ekcémát, esetleg alvászavarokat idézhet elő. Steiner ennek kapcsán a gyermek érzelmi életében bekövetkező változásról beszél. Hétéves korban a gyermek gondolkodása alakul át. Harmadik osztályban a gyermek saját lelkében tapasztal egyfajta kettősséget a világ befogadásával kapcsolatban. Úgy alakul ki ez a folyamat, hogy a gyermek egyre növekvő erővel tapasztalja meg az objektivitás érzését, de ugyanakkor egy növekvő szubjektivitást is tapasztal. A szubjektív belső tapasztalat és a világ objektív valósága ellentétben állnak a gyermek lelkében. Ennél fogva kérdések és kételyek, egyedüllét érzése és egy kezdődő kritikai hangvétel lesz jellemző a gyermek lelki állapotára.

Van, akinél kicsit korábban, másnál kicsit később, de szinte minden gyermeknél megjelenik az év folyamán ez a fejlődési fázis, mely rendkívül jelentős az öntudatra találás folyamatában. Ezt az állapotot gyakran - mind emberi, mind fizikai értelemben vett - elkülönülésként élik meg a gyerekek, illetve a külső és a belső világ szétválásaként. A világ korábbi egységének elvesztése ellentétbe kerül a világ újfajta megismerése fölötti csodálkozással, s ez az ellentét gyakran összezavarodást, bizonytalanságérzést vált ki a gyermekekből. Ezek gyakran magatartásbeli változásokban öltenek testet, melyek temperamentumtól és személyiségtől függően jelentős eltérést mutatnak.

Ebben a kereső időszakban az Ószövetség képei, törvényei és szellemi irányítása növelhetik belső biztonságérzetüket, a gazdálkodás és a házépítésepocha pedig abban lehetnek segítségükre, hogy új kapcsolatot tudjanak kialakítani környezetükkel.

Célok és célkitűzések

Ahogy a harmadik osztályos tanulók egyre inkább tisztába kerülnek önmagukkal és az őket körülvevő fizikai környezettel, kezdenek újfajta módon érdeklődni az anyagi világ iránt. Miután a második osztályban alaposan begyakorolták a számolás és az írás-olvasás alapjait, most már a mindennapi élet számtalan helyzetében tudják ezt a tudásukat kamatoztatni, például különböző mérésekben, egyszerű feladatok megoldásában, vagy levélírásban.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Beszéd és figyelem

A reggeli ritmikus részben az első két évben elkezdett munka folyik tovább. Különösen hangsúlyos helyre kerül a beszédartikuláció, a légzéstechnika, a hangsúlyozás, a beszéd ritmusának és dallamának érzékeltetése. A nyelvtörők, mondókák, versek gyakorlása, közös, csoportos és egyéni mondása kellő lehetőséget nyújt a nyelvi készségek fejlesztésére.

Írás és olvasás

Fő téma az Ótestamentum történetei, illetve magyar írók versei (Weöres Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Kányádi Sándor, Zelk Zoltán).

Az év második felétől egy kiválasztott olvasmányt is feldolgozhatnak a tanár vezetésével (pl.: Móra Ferenc, Kincskereső kisködmön).

Ennek az évnek feladatai közé tartozik az olvasási készség és képesség fejlesztése.

A gyermekek a már második osztályban elkezdett módon a rövidebb szövegekről lassan áttérnek a hosszabb szövegek olvasására. Az előző évi olvasókönyv alapján a tanító vezetésével ebben az évben is közösen megformálható egy olvasókönyv, mely hűen és egyénien követi az osztály arculatát, figyelembe véve az év aktuális témáit (ószövetségi történetek, mesterségek, házépítés...). Ez a könyv is év végén kerül bekötésre, s a gyermekek munkái illusztrálják, mely megfelelő visszajelzést adhat a tanítónak, tekintetbe véve az elsődleges megértés ellenőrzését.

A mindenkori cél az olvasás fejlesztése, a megfelelő olvasási tempó kialakítása és törekvés a kifejező olvasásra.

Az írás-olvasástanítás nem különül el egymástól, de az íráskészség kialakításának érdekében bizonyos részterületek nagyobb hangsúlyt kapnak. Fontos, hogy az első, illetve a második osztályban használt ceruza alakú viaszkrétáról fokozatosan térjenek át a gyerekek a vastag színes ceruzára illetve a töltőtollra. Meg kell tanítani őket az előttük lévő üres papír arányos kitöltésére (a térhasználatra) és a betűk pontos nagyságának megformálására, a sorkihagyásokra, bekezdések elhelyezésére. Továbbfejlesztjük a gyermekek azon képességeit, hogy önállóan is kezdjék leírni az élményeiket, rövidebb-hosszabb olvasmányaikat. Ezáltal megteszik az első lépéseket is az írásbeli fogalmazás felé.

Nyelvtan

Meseszerűen szövődik bele az oktatásba a nyelvtan. Megismerkednek a mondatfajtákkal a tartalmuk és a hangsúlyuk szerint. A gyakorlásokból és az élethelyzetekből kinőve megfogalmazódnak a szabályok, amelyek memorizálása még nem kötelező. Fontos, hogy alkalmazás és felismerés szinten legyenek tisztában a különböző mondatfajtákkal. A szófajok közül az igével kezdődik a nyelvtan tanítása, amelyet sok cselekvéssel, játékkal a gyermekek egész testükkel megtapasztalnak. A főnevekkel folytatjuk, mely az ótestamentumi történetek alapján Ádám szavait képviselik, s végül a melléknevek Éva szavaiként kerülnek bevezetésre. Érzékeltetésük milyenségükből kifolyólag a rajzokon, színeken keresztül történik.

A rendszerbe foglalás helyett a nyelvtan tanításának célja a 3. osztályban, hogy az eltérő minőségeken keresztül ismerjék fel a gyermekek a különböző fajtájú mondatokat és szófajokat.

Javasolt témakörök:

Beszéd és figyelem

  • leíró és humoros költemények, hosszabb versek a házépítés, kézműves munkák, mezőgazdaság témájából (elő is lehet adni ezeket)
  • az Ótestamentum történetei: a világ és az ember teremtése, a Paradicsomból való kiűzetés, nagy ótestamentumi alakok
  • Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

Írás

  • jól formált és elsősorban olvasható írás, helyes kéztartás
  • töltőtoll használata
  • fogalmazások írása a főoktatás témáival kapcsolatban

Olvasás

  • rendszeres hangos olvasás
  • olvasókönyv készítése a tananyaghoz kapcsolódó témakörökből (házépítés, mesterségek, bibliai történetek)

Nyelvtan

  • a beszéd fő részeinek különleges jellemzői: az óhajtó és a felkiáltó mondat, intonáció, hangsúly, dallam
  • a három fő szófaj és eltérő tulajdonságaik: ige (cselekvő szó), főnév (megnevező szó), melléknév (leíró szó)
  • az írásjelek, pontok, vesszők, nagybetűk, kisbetűk, felkiáltójelek és kérdőjelek használata elsősorban azt vizsgálva, hogy milyen beszédbeli tartalmat jelölnek az írásjelek

Dráma

  • kis színdarabok előadása a főoktatás témáinak köréből

Ajánlott szépirodalom:

Az 1. és 2. osztályban felsorolt magyar költők gyerekversei, Lázár Ervin regényei (Berzsián és Dideki, A hétfejű tündér, Szegény Dzsoni és Árnika, Bab Berci kalandjai, A kisfiú meg az oroszlánok); Csukás István: A téli tücsök meséi; Selma Lagerlöf: Krisztus-legendák; Jacob Streit: És lőn világosság, 365 történet gyerekeknek a Bibliából

Várható eredmények:

Beszéd és figyelem:

  • Az első és második osztályban elsajátított képességek további ápolása mellett a gyerekek képessé válnak összetettebb történetek és események pontos visszaadására.
  • Az epochák témájához kapcsolódó színdarabokban önálló szerepeket is vállalnak.

Nyelvtan:

  • Második osztálytól kezdve egyre nagyobb jártasságot szereznek az általuk ismert szövegeket nagyobb egységekre tagolásában.
  • Ebben az évben a szövegek hallás utáni mondatra tagolásában is gyakorlatot szereznek.
  • Megismerkednek a leggyakrabban előforduló írásjelek (mondatvégi írásjelek, vessző) használatával.
  • Gyakorolják az ige, a főnév és a melléknév példákon keresztül történő felismerését és jellemzését.

Írás és olvasás:

  • Képessé válnak saját élményük egyszerű formában történő önálló megfogalmazására és leírására.
  • Jártasságot szereznek ismert szavak írásban történő elválasztására.
  • Képesek lesznek az órán leírtak elolvasására, megértésére és felidézésére.
  • Gyakorlatot szereznek az ismert szavakat tartalmazó szövegek hangos, önálló olvasására.
  • Jártasságot szereznek ismert szöveg szótagolás utáni olvasásában is.
  • Egyszerű nyelvezetű könyvek önálló és hangos olvasását egyaránt elsajátítják ebben az évben.

SZÁMTAN

Javasolt témakörök:

  • Fejszámolás.
  • Számtani műveletek az 1000-ig, illetve 1100-ig terjedő számkörben.
  • Többjegyű számok összeadása és kivonása fejben.
  • Számok képzése, számjegyek helyi és alaki értéke.
  • A négy alapművelet írásbeli bevezetése. Összeadás, kivonás, többjegyű számokkal.
  • Számok kapcsolatai: osztója, többszöröse
  • Kétjegyű számok szorzása írásban.
  • Osztás egyjegyű számmal írásban.
  • Egyszeregy 15-ig, és a tíz többszörösei 1000-ig.
  • A számok négyzetének számsorként történő elsajátítása emlékezetből.
  • Mérés és mértékegységek (tömeg, hosszúság, űrtartalom, idő.) Mérés alkalmilag választott és szabvány egységekkel.
  • Gyakorlati mérések az egység többszöröseivel.
  • Számolás egyszerű gyakorlati feladatokkal.

Várható eredmények:

  • A gyermekek biztonsággal számolnak az 1000-es számkörben.
  • Tudják a szorzó- és bennfoglaló táblákat.
  • Ismerik a számok helyi- és alaki értékét.
  • A négy alapműveletet képesek elvégezni írásban.
  • Ismerik a tömeg, a hosszúság, az űrtartalom és az idő mértékegységeit.

HONISMERET

Földművelés / Mesterségek / Házépítés

Célok és feladatok:

Kilencéves koruk táján a gyermekek világhoz való viszonya döntő változáson megy keresztül: a világ, amely eddig az ő részük volt, átváltozik az őket körülvevő világgá. A gyermekek képesek megérteni a hosszú ideig végzett komplex munkafolyamatokat (például a házépítés-, a mesterségek- vagy a földművelés-epochán), amely végigvezeti őket az ásástól és vetéstől a végeredményig, vagyis a kenyérsütésig tartó teljes folyamaton. A konkrét realitások iskolázzák intelligenciájukat. A legtöbbet a gyerekek a valóságos helyzetekből tanulnak. Lényeges, hogy munka közben a tárggyal való kapcsolatuk ne törjön meg, és ne forduljon át merő racionális és tárgyias absztrakcióba, hanem tevékenységeik vezessék őket saját következtetésekhez.

Javasolt témakörök:

  • Az ember és a föld: a földműves és a termőföldön végzett munka, a szántás (a ló, a lószerszámok, a patkolás), a boronálás, a vetés (különféle gabonafajták), a különféle talajok (vízelvezetés a vizes szántóföldeken), a betakarítás, a cséplés, az őrlés, a kenyérsütés, a vetésforgó. A hagyományos földművelés megismerése után a gyermekek megértik, hogy milyen munkát végeznek a traktorok, a kombájnok stb.
  • A bányász, és más földmunkához kötődő szakmák (tőzegkitermelő, kőfejtő, kubikos).
  • A házépítés munkafolyamatainak alkalmazása: téglagyártás (szárítás, égetés), malterkészítés, falrakás, ácsolás, tetőfedés.
  • „Ősi" foglalkozások, mint például pásztor, vadász, halász, favágó, faszénégető, pék, szabó, suszter, fazekas, ács, tímár, szíjgyártó, fonó, takács vagy kovács.
  • A lehetőségekhez képest a gyermekeknek sajátkezű, közvetlen élményeket kell szerezniük ezekről a foglalkozásokról.

Ezek közül a témák közül az iskola földrajzi elhelyezkedése figyelembevételével kell választani.

Várható eredmények:

A gyermek legyen képes az ember természetbeni tevékenységeinek megfigyelése révén az ember természetformáló szerepét felismerni.

TERMÉSZETRAJZ

A 3. osztályban a teremtés történetei teljességében ábrázolják a Föld, a növények, az állatok és az ember eredetét. Más történetek arról szólnak, hogy egyes személyek, vallásos emberek vagy szentek milyen különleges viszonyban vannak az állatvilággal (Szent Ferenc). A mezőgazdasági epochában a gyermekek megismerik, miként dolgozik a paraszt a természet erőivel. A szántáson, a vetésen és a betakarításon túl még rengeteg feladat van: élő sövényeket telepíteni, kerítéseket állítani, bárányokat gondozni, víztől mentesíteni földterületeket és gyomtalanítani a terményt.

Mindezek bevezetőül szolgálnak az élővilág elkövetkező évekbeli tudatosabb tanulmányozásához, valamint annak tudatalatti megerősítéséhez, hogy a Földre tekintettel levő és az azt óvó ökológia etikai alapja: az emberek erkölcsi fejlődése.

IDEGEN NYELVEK

Ebben az életkorban a gyerekeknek már sokkal nagyobb érzékük van a nyelvhez, az árnyalatokhoz mind a kiejtés, mind a jelentés terén. Hosszabb, változatosabb szövegeket igényelnek. Élvezik a humoros jelenetek előadását és a rövid darabokat, amikben önálló tanulásra és szereplésre van módjuk. Ebben az évben intenzíven kell készülni a következő évben belépő írásra. Olyan szövegeket tanulnak, amiket később majd leírnak, a nyelvtan kulcsszerkezeteit gyakorolják szóban. Beszédgyakorlatok, nyelvtörők, fejtörők és gyönyörű versek képezik a napi recitálási anyagot. Esetleg már ebben az évben megkezdődhet a füzetmunka: lerajzolhatják az ismert történeteket, dalokat.

ANGOL

Javasolt témakörök:

  • Társalgási munka folytatása
  • A témák a következőket tartalmazzák: számok, színek, helyek (város, falu, vidék), ruházkodás, élelmiszerek, mondások, egyszerű történetek
  • Család
  • Mesterségek
  • Igeformák (Present Simple and Continuous)
  • Nyelvtani szerkezeteket gyakorló mondókák
  • Köszönet és arra reagálás
  • Érdeklődés hogylét iránt és válasz, bocsánatkérés, gratulációk, jókívánságok
  • A mindennapok cselekvései
  • A kérdőszavak használatának megtanulása
  • Találós kérdések
  • Nyelvtörők

Várható eredmények:

  • A gyerekek megismerik a családtagok neveit, az alapvető élelmiszereket, ruhaneműket, bútorokat.
  • Felismerik a főbb irányokat, a napszakokat (reggel, este stb.).
  • Gyakorolják megmutatni és megnevezni a környezetükben lévő különféle tárgyakat.
  • Felismerik a leggyakoribb kérdőszavakat.

Megismerkednek az abc-vel (szóban, „versszerűen").

NÉMET

Javasolt témakörök:

  • Társalgási munka folytatása
  • A témák a következőket tartalmazzák: számok, színek, helyek (város, falu, vidék), ruházkodás, élelmiszerek
  • Mondások, egyszerű történetek (Teremtés története)
  • Kép "tollbamondás"
  • Család
  • Mesterségek
  • Igeformák (pl. Der Bauer mäht das Korn, die Maurer bauen ein Haus, du bäckst uns Brot)
  • Nyelvtani szerkezeteket gyakorló mondókák
  • Köszönet és arra reagálás
  • Napszakokat (reggel, este stb.) ismerete
  • A környezetükben lévő különféle tárgyak megmutatása és megnevezése
  • A különféle nemekkel kapcsolatos ismeret
  • A mindennapok cselekvései (pl. Ich ziehe mich an/wasche mich)
  • A leggyakoribb kérdőszavak használatának megtanulása
  • Találós kérdések
  • Nyelvtörők

MOZGÁS ÉS TESTNEVELÉS

JÁTÉKOK, GIMNASZTIKA, SPORT

Célok és feladatok:

A harmadik osztályban a mozgás tanítása kötöttebb formát kap. Az átmenetből adódóan a tanítás szemléletmódja is megváltozik, mely változások az elkövetkezendő évek metodikáját alapozzák meg. Ezek közé tartoznak a következők:

A mozgás fokozatosan elválik a beszédtől és az énekléstől. A gyermekeket arra ösztönözzük, hogy koncentráljanak a mozgásra, ami annyit jelent, hogy ne beszéljenek sem a tanárral egy időben, sem más társukkal, míg a feladatot végzik.

A külső környezet is megváltozik: a tornaterem több teret és új eszközöket biztosít. A gyerekek először barátkozzanak meg az új hellyel, majd meg kell ismerkedniük a speciális eszközökkel, a biztonsági szempontokkal, a viselkedés közösségi szabályaival, valamint a megfelelő öltözékkel és higiéniával.

Fontos lépés, hogy a gyermekek megtanuljanak a tágas térben is egységes csoportként dolgozni, összegyűlni a tanár köré a feladatok meghallgatására, bemutatására, majd azok elvégzése után újra visszatérni oda. Ez a ritmus a tanterv megvalósításához elengedhetetlen, és a közösségnevelés szempontjából is áldásos.

A mozgástanítás morális oldalát a játékokban való részvétel teremti meg. Az egyes gyermekek elválása a csoporttól és a különálló, néha rivális csapatok létrehozása felveti a kérdést: hogyan találkozhat az egész csoport és benne az egyes emberek újból? Az elválás, a kölcsönös egymásra hatás és az újbóli találkozás fontossá teszik a kapcsolatokat és azok morális alapját. Ezt a tevékenységek szabályozása, a játékszabályok teszik lehetővé. Bizonyos szempontból a szabályok jelentik magát a játékot.

Sokféle közösségi és morális képességet hívnak életre, például

  • őszinteséget (Megfogtak vagy nem? Átléptem a vonalon vagy nem?)
  • elkötelezettséget (Támogatom a csapatomat, minden tőlem telhetőt megteszek a cél eléréséért),
  • tapintatot (Milyen erősen foghatom meg egy társamat? Milyen eszközökkel játszhatok, anélkül, hogy sérülést okoznék valakinek? Mikor van vége a játéknak?),
  • a megfelelő autoritás felismerését (Más játékosok, bíró/tanár ítéletének elfogadása),
  • tisztességességet, együttműködést és így tovább.

A gyermek fokozatos leválása a csoporttól és az önálló vagy a másokkal történő együttműködés képességének fejlesztése a tanterv elsődleges céljai közé tartozik, és különböző szakaszokon megy keresztül. Harmadik osztályban a hangsúly a „mi" megtapasztalásán van, ami annyit jelent, hogy érezzenek rá a gyerekek: egységes csoportként lépnek a világba és így feleljenek meg a feléjük érkező kihívásoknak.

Olyan feladatokat választunk, melyek a gyermek hőrendszerét mozgósítják, melyek erős szimpátiát ébresztenek a gyermekben. A tanár gyermekekhez való viszonya legyen melegszívű, bátorító és nagyvonalú.

Javasolt tartalmak:

  • Bothmer első körjátéka. A gyerekek körben futnak, és a mondóka szerint galoppoznak, dobognak, ritmusra lépnek és egyhelyben állnak. Különböző tevékenységeket utánzó, imitáló mozdulatokat végeznek.
  • A tanár köré gyűlni a feladat meghallgatására, bemutatására, majd annak elvégzése után újra egybegyűlni.
  • Fogók, ahol egy gyermek áll szemben a csoporttal, pl.: Sárkányfogócska, Cápák és polipok, Madárijesztők.
  • "Dzsungel"-jellegű játékok, amelyekben a gyerekek keresztülvágnak a dzsungelen, felkapaszkodnak a vár falán, vagy viharos tengeren hajóznak stb.... Átküzdik magukat a tornaeszközökből épített akadályokon, melyek olyan feladatok elé állítják őket, amilyenekkel ma már általában nem találkoznak (leugrás magasból, átlendülés, gurulás, szűk helyeken való kúszás, egyensúlyozás).
  • Ugrókötél használata: átfutások, ugrások, egyéni és páros gyakorlatok.
  • Állatok mozgását utánzó járások, szökdelések, mászások.
  • Fonaljátékok.

Várható eredmények:

  • A gyermekek egyre inkább képesek csak a mozgásra koncentrálni.
  • Elsajátítják a tornatermi viselkedés szabályait.
  • Megtanulnak csoportként dolgozni, összegyűlni a tanár köré a feladatok meghallgatására, majd azok elvégzése után újra visszatérni oda.
  • A tornaeszközökön biztonsággal mozognak.
  • Képesek szabályok szerint együtt játszani.
  • A játékokban örömmel vesznek részt.

SZABAD VALLÁSOKTATÁS

1-4. évfolyam

  • Az isteni, emberi és természeti világ szentsége iránti érzékenység és a világ minden jelensége iránti tisztelet továbbápolása, illetve ébresztése meséken és a keresztény hitvilág legendáin át.
  • Az Ó-Testamentum történetei, a kereszténység történetének előkészítése a héber nép sorsában.

KÉPZŐMŰVÉSZETEK

FESTÉS

Célok és feladatok:

Harmadik osztályban a hangsúly a "világteremtés hatalmas tettére" (A teremtés könyvére) és a kisebb méretű világ megformálására kerül (gazdasági munkán és házépítésen keresztül). A gyermekek nemcsak a színekből történő képalkotást vizsgálják, hanem azt is, hogyan születnek maguk a kevert színek.

Javasolt témakörök:

  • Hogyan születnek a primér piros, sárga és kék színek a fényből és a sötétségből.
  • A színkör pozitív és negatív oldalainak megerősítése.
  • A kevert színek: zöld, narancssárga és lila születése.
  • A teremtés hét napja színfestési gyakorlatként. A fény megteremtéséből kiindulva a fény és a sötétség polaritása, a fent és a lent, a föld és a vizek megteremtése, a növények és az állatok, és végül az emberi forma, amely egységes egészként emelkedhet ki a színekből, majd válhat kettővé.

Várható eredmények:

  • A komplmenter színek különböző árnyalatainak a papíron történő megalkotását és használatát gyakorolják a gyerekek.
  • Gyakorolják a fény és a sötétség megjelenítését a képeiken.
  • Az ószövetségi történetek nyomán a teremtés hét napját megfestik, kifejezve az adott nap, számukra megragadható színhangulatát.

FORMARAJZ, RAJZ ÉS GRAFIKA

Célok és feladatok:

Miután a gyermekek gyakorolták a tengelyes szimmetriákat, most már elkezdhetnek szabad ‘aszimmetrikus' szimmetriákkal dolgozni. Ez segíti stílusérzékük fejlődését, mivel most szabadon kell felfedezniük a megfelelően illeszkedő formákat. Ezek a feladatok alkalmasak egy belső, térérzékelés ápolására, valamint minőségileg előkészítik a geometriai ábrázolást. A formaérzéket bonyolultabb szimmetriák és kereszteződő minták segítségével fejlesztjük. Ezek az elemek alapvető fontosságúak a tervezésben, és jól szolgálják az alakzatok kiegyensúlyozására és megértésére, valamint a formák szembeállítására képes érzéket. A tanult mintákat felhasználhatjuk illusztrációkhoz (pl. címlapokhoz) vagy a kézimunkában (pl. hímzésben.)

Javasolt témakörök:

  • Bonyolultabb folyamatos és ritmikusan ismétlődő minták.
  • Egymással összefonódó, tekeredő és átfedésben lévő spirálok és formák.
  • Tükörképek és tükrözött formák függőleges és vízszintes elrendezésben.
  • Háromszögre, négyszögre, ötszögre stb. épülő formák.
  • Négyes szimmetriák, vagyis a függőlegest, a vízszintest és az átlós szimmetriákat ötvöző formák.
  • Találjunk megfelelő külső formát a belsőhöz és fordítva, pl.: ha a belső forma szögletes, találj rá ‘görbe választ', és fordítva.
  • Gyakoroljuk a megkülönböztetéseket ilyen módon a körön belül, méghozzá úgy, hogy a kör alakja is bennefoglaltassék a feladatban.
  • ‘Egyensúlyban lévő' formák gyakorlása.

  

KÉZIMUNKA

Célok és feladatok:

A 9. életévtől kezdődően minden egyes gyermekkel éreztetni kell, hogy egyedi világot alkot, amely ugyanakkor kapcsolódik környezetéhez is. A ritmikus memória ilyenkor meghatározó, ennek fejlesztése történik kötéssel vagy horgolással. A védelem érzetének növelésére befedjük a fejet, ennek tudatosabbá tételéhez fontos a fejformát fizikailag is megtapasztalni. Ebben az életkorban erőteljesen megjelenő formaerők segítik közelebb a gyerekeket testrészeik megtapasztalásához.

Fő téma: kötött vagy horgolt sapka készítése.

Javasolt tevékenységek:

  • Sapkák, sálak kötése, horgolása
  • Karmantyúbáb készítés
  • Egy-egy tárgy formájának kiemelésére vagy használatának visszatükrözésére egyszerű száröltés vagy láncöltés használata
  • Nemezelés (képek nemezelése), nemezelt labda-, ennek díszítése hímzéssel, lánc vagy száröltéssel

Várható eredmények:

  • Tanulják meg a gyermekek a kötésben vagy a horgolásban a „szaporítást" és a „fogyasztást".
  • Ezt alkalmazzák a sapka elkészítése során.

ZENE

Célok és feladatok:

A gyerekek szellemi-lelki fejlődése lehetővé, sőt szükségessé teszi a zenei kihívások változását, így pl. a kottaírás és -olvasás bevezetését. Egyre hallhatóbbá kell válnia az alaphangnak, és beleszól a dalokba az egyenletes mérő. Ekkor érkezik el az ideje az egyéni, személyiségre szabott hangszer gondos kiválasztásának is. A legnagyobb feladatunk a belső zenei középpont kialakítása és megerősítése. Ennek a zenei centrumnak a megszületése az egyes gyerekekben feltétele annak is, hogy az első egyszerű lépéseket megtehessük az osztállyal a többszólamúság felépítésében.

Fontos megjegyezni, hogy ez az egész fent leírt zenei folyamat, az osztály szellemi-lelki érettségétől, igényétől függően eltolódhat akár egy egész, vagy egy fél évvel későbbre is. Ebben az esetben továbbra is belemerülhetnek a „kvinthangulatba", amely minden később kibomló zeneiség ősforrása, és emellett gyógyító, tápláló közeg minden gyerek számára, így ennek elhagyását nem szabad, nem érdemes siettetni.

Javasolt témakörök:

Éneklés, hangszerjáték:

  • kilépve a gyerekkel a „kvinthangulatból", az első lépés a modális hangsorok felé vezet (pl. D,G, vagy E alaphanggal, vagyis Dór Mixolyd és Fríg hangsorok)
  • az év nagy részében még mindig az egyszólamúság uralkodik, de az év vége felé elkezdhetjük bevezetni a többszólamúság legegyszerűbb formáit (kérdés-felelet, tartott hang, osztinátó szólam, kánon, kvodlibet)
  • bevezethetjük a C-szoprán furulyát (inkább a második félévben)
  • a gyermekhárfáról áttérhetünk a gyermeklíra használatára, amely már alkalmas a hétfokúság és a többszólamúság megtapasztalására, és amelynek a hangja is erősebb (van rezonátor teste)
  • különböző szóló hangszerek bemutatása, amely az egyéni hangszerválasztást készíti elő
  • jó gyakorlási lehetőséget nyújthatnak mind az éneklésben, mind a furulyázásban, illetve lírázásban a magyar népdalok és más népek dalai is
  • tudatos módon kiemelhetjük a dalok ritmusát (ritmuselvonás), és a többszólamúság bevezetésével egyidejűleg megjelenhet a zenében a mérő, az egyenletes lüktetés is

Zenei tanulmányok:

  • ha az osztály nagy része átlépett a "Rubicon"-időszakba, akkor az év második felében elkezdődhet a zenei írás-olvasás tanítása: az ötvonalas kotta, a violin kulcs, a hangmagasság lejegyzése, de még ritmusértékek nélkül
  • a hangjegyírást legkönnyebben a furulyázáshoz köthetjük.

Várható eredmények:

  • Kitágul a gyermekek hangzásvilága, megismerkednek egyes modális hangsorokkal.
  • Ebben az évben fokozatosan képessé válnak az egyszerű többszólamúság átélésére, kipróbálására (kánon, kvodlibet, osztinátó kíséret, orgonapont), mind az éneklésben, mind a hangszeres játékban.
  • Második félévben megismerkednek a C-szoprán furulyával és a gyermeklírával (7 fokú).
  • Képessé válnak a gyermekek a ritmus és a mérő „kihallására" a dalokból.
  • Dalkincsük magyar népdalokkal és más népek dalaival bővülhet.
  • Megkezdik az ismerkedést az ötvonalas kottával (ötfokú dallamírás-olvasás,)

EURITMIA

Célok és feladatok:

A gyermek lelki fejlődéséből kiindulva - a 9. évtől jobban megéli a környezetétől való elválást - alkotjuk meg az euritmia formáit és mozgásait. A gyermekeknek önállóbban kell orientálódniuk a térben. A magánhangzókat felismerik és a mozgásukban önállóan használni tudják. Differenciáltabb a munka a zenei euritmiában is.

A főoktatáshoz kapcsolódva ritmikus mozgásokon, verseken, térbeli formákon keresztül ismerkednek meg a különböző mesterségekkel.

A teremtéstörténet mélyebb átéléséhez nagy segítséget nyújt ebben az évben az euritmia.

Javasolt témakörök:

  • a négy elem - föld, víz levegő, tűz- megjelenítése
  • magánhangzók bevezetése gyakorlása
  • mértani formák (háromszög, négyszög) játékos megjelenítése a térben
  • Szociális gyakorlatok: kérdés-felelet, keressük egymást
  • lemniszkáta keresztezéssel
  • ügyességi és koncentrációs gyakorlatok
  • kis és nagy terc átélése
  • kánon

Várható eredmények:

  • A gyermek fokozódó környezettől való elválásában a szellemi-lelki biztonságát növeli, azaz segíti a világra való újfajta ránézésre, abban más módon való részvételre.
  • Megtanulja az euritmia mozdulatai közül a magánhangzókat.
  • Átéli a kis és a nagy tercet a zenében.
  • Geometriai formákat tanul meg a térben lejárni.
  • A különböző szociális gyakorlatok továbbra is folyamatosan ápolják és fejlesztik a társas kapcsolatokban való kiegyensúlyozott részvételét.