7. évfolyam - 12-13 éves kor

Fejlődési jellegzetességek

A hetedik osztályban a tanulók a kamaszkorba lépnek. Két alapvető jellemzője van ennek az életszakasznak: az egyik egy külső aktivitásban nyilvánul meg, a másik egy forrongó, dinamikus belső lelkiállapotot jelez. A világ jelenségei iránti tudásvágy mellett megjelennek az egymás iránti figyelem és az önreflexió képességének első megnyilvánulásai. Ezekben a feltörekvő erőkben egyre határozottabb szerepet kapnak azok a fizikai változások, melyek a szexuális identitást és képességet teremtik meg. Az az általános tapasztalat, hogy a fizikai változások megelőzik a lelki fejlődést. Noha a gyerekek megérzik a függetlenség és az egyedüllét ízét és vágyakoznak utána, bizonyos szorongás, érzékenység és zavar kíséri ezt az élményt.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy ebben a korban jelentős különbségek mutatkoznak a fiúk és a lányok között, másfajta kihívásokat jelentenek ezek az élethelyzetek számukra, és másként is reagálnak rájuk. A következő témák lehetnek alkalmasak arra, hogy bennük a világ felfedezésére irányuló vágy és a tanulók belső utazása tükröződjék: történelemben a felfedező utak, irodalomtanításban a hangulatok és a stílusok tanulmányozása, a kémiában és a fizikában az égés és a mechanika tanulmányozása, valamint a táplálkozás- és egészségtan epocha.

Célok és célkitűzések

A tanároknak új perspektívákat kell nyitniuk a kamaszok számára, s különösen arra kell ügyelniük, hogy figyelmüket a világ felé tereljék. Arra kell ösztönözni a hetedikeseket, hogy merjenek kezdeményezni, és értékeljék az absztrakt és logikus kérdésfelvetéseket. Arra is biztatni kell őket, hogy megkérdőjelezzék azokat a nézeteket és viselkedésformákat, melyeket eddig tekintélyalapon elfogadtak, és meg kell nekik mutatni, hogyan kell saját szempontjukat kialakítani, elfogadva ugyanakkor azt is, hogy mások másként láthatják a világot. A tanárnak egyre inkább szembe kell néznie a tanulók egyéni véleményével, és fokozatosan arra kell indítani őket, hogy felelősséggel viseltessenek maguk és a közösség iránt. Fontos ebben az életkorban, hogy a gyerekek saját magukat egyrészt, mint világpolgárt tapasztalhassák meg, másrészt, mint egyedi individuumokat, akik szociális felelősséggel rendelkeznek.

  

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Beszéd és figyelem

A diákok kedvenc versei megjelenhetnek az órákon, bátoríthatjuk őket ezek bemutatására. Egy epocha keretében foglakozhatunk a nyelvtani összefüggések taglalásával, vagy akár a reneszánsz irodalom stíluseszközeinek (szonett, epigramma óda, himnusz, dal elégia) karakterizálásával. Szóba kerülhet Shakespeare életének és műveinek tükrében a színház belső világának taglalása, amely már előkészítheti a jövő évi színdarabot is.

Elbeszélőtartalom és olvasmányanyag

Olyan szövegeket érdemes választani, amelyek a diákoknak más népekhez és kultúrákhoz való kapcsolatát elmélyítik. A történelemtanítás témakörei adják a szövegválasztáshoz az anyagot a főoktatásban, ezek elsősorban a nagy földrajzi felfedezésekhez, a feltalálok életéhez és a reneszánszhoz kapcsolódnak. A gyermekeket ezeken a szövegeken, olvasmányokon keresztül arra ösztönözzük, hogy önállóan is olvassanak és kutassanak olyan területeken, amelyek az órai munkából merítve megérintették őket. Önálló munkáik eredményeit különböző módon ismertethetik: tanulmányt készíthetnek belőle, kiselőadást tarthatnak, írásban vagy szóban könyvismertetéséket végezhetnek.

Nyelvtan

A leíró nyelvtan keretében eljutnak az összetett mondatok elemzéséig. A gyerekeknek érezniük kell a minőségi különbséget az alárendelés és a mellérendelés között.

A nyelv vizsgálatának másik előnye, hogy alkalmat ad a metaforák és költői képek világának felfedezésére. A költészet különböző megközelítési módjainak feltárása is izgalmas terület a fiatalok számára. Itt nem az irodalmi művek esztétikai elemzéséről van szó, hanem a nyelvnek, mint jelenségnek a megtapasztalásáról.

Esszéírás

Az önálló fogalmazások, tanulmányok, esszék írása tovább folytatódik ebben az osztályban. A reneszánsz világa, a felfedezők és feltalálók élete, távoli országok földrajzi sajátosságai, a kémiai jelenségek, a csillagok világa számos önálló munkára buzdító témával szolgál.

A diákoknak azon kell dolgozniuk, hogy miként figyeljenek meg természeti vagy kultúrtörténeti jelenségeket, és mérlegeljék, hogy mit érdemes ezekkel kapcsolatban elmondani, úgy, hogy mondandójuk közvetlenül a tényekre vonatkozzanak. Írásban és szóban egyaránt pontos leírásokat kell adniuk folyamatokról, jelenségekről, eseményekről és más megfigyelésekről.

Javasolt témakörök:

Beszéd és figyelem

  • Arany János balladái
  • modern lírai költészet
  • reneszánsz költészet és drámarészletek

Elbeszélő tartalom és olvasmányanyag

  • a reneszánsz irodalom stíluseszközei (szonett, epigramma, óda, himnusz, dal, elégia)
  • Shakespeare élete és művei
  • a színház belső világa
  • életrajzok ismertetése és beszámolók a felfedezések korából
  • Arany János balladái

Nyelvtan

  • a stílus és nyelvi kifejezőeszközei szóban és írásban
  • a költői képek és alakzatok
  • mondatszerkezet
  • a mondatfajták
  • az összetett mondat, alárendelés és mellérendelés

Fogalmazás

  • a központozás helyes alkalmazása
  • a témához megfelelő műfaj és stílus kiválasztása
  • a történelmi vagy társadalmi kérdések ellentétes irányokból való megközelítése
  • írásban és szóban egyaránt pontos leírások készítése folyamatokról, eseményekről és más megfigyelésekről

Dráma

  • reneszánsz színdarab jeleneteinek, vagy részletének előadása
  • a főoktatás témájához kapcsolódó színdarab előadása

Ajánlott szépirodalom:

Marco Polo életrajza; Bodo Kühn: Guttenberg mester élete; Barabás Tibor: Máglyák Firenzében;  Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor élete; Leonardo da Vinci írásai;  Erdődy Sándor: Így élt Magellán; Sasoknál magasabban; Így élt Husz János; Rónaszegi Miklós: Hínáros tenger; Karliczky Margit: Janus Pannonius;  Eve Curie: Madame Curie; Hegedűs Géza: Megkondulnak a harangok, A menekülő herceg;  Csingiz Ajtmatov: A fehér hajó; Gerald Durell: Madarak, állatok és rokonok; Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, A két koldusdiák; Jókai Mór: Az utolsó budai pasa; Törökvilág Magyarországon; Lamb: Shakespeare-mesék; Irwing Stone: Michelangelo; Majtényi Zoltán: Az utolsó ítélet; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Aszlányi Károly: Kalandos vakáció; Tarkovszkij: Az én nagy barátom; Mark Twain: Tom Sawyer

Várható eredmények:

Beszéd és figyelem:

  • Adott témában különböző nézőpontokat és véleményeket tudnak védeni és cáfolni, képesek az árnyalt érvelésre.
  • Rövid beszédet tudnak tartani meghatározott témában.
  • Saját jegyzeteik alapján be tudnak számolni az olvasott szövegekről, saját szavaikkal, szabadon.

Írás és olvasás:

  • Az olvasott vers és próza befogadói élményét árnyaltan tudják megfogalmazni, egyéni színezettel.
  • Olvasható, jó tempójú egyéni írásmóddal rendelkeznek.
  • Előadás utáni beszélgetést követően önállóan tudnak összefoglaló jegyzetet készíteni.
  • Olvasott szövegekből jegyzetet tudnak készíteni.

Nyelvtan:

  • A gyerekek felismerik az alárendelt és mellérendelt mondatok fajtáit.
  • Ismerik a költői stílus sajátosságait.
  • Jellemezni tudják a lírikus, epikus és a drámai költészetet.
  • Össze tudják hasonlítani a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani rendszerének bizonyos elemeit.
  • A mondat fő részeit (alany, állítmány, tárgy, határozók, jelzők) ágrajzban ábrázolni is tudják.

MATEMATIKA

Javasolt témakörök:

Matematika

  • A fejszámolás folyamatos gyakorlása.
  • Ismétlés: négy alapművelet a természetes és a pozitív racionális számok körében.
  • 2.3.5. hatványai, négyzet és köbszámok.
  • Összefüggések a szorzótáblában.
  • Az egyszerű könyvvitel alapfogalmai.
  • Kibővítés a teljes racionális számtartományra.
  • A négy alapművelet racionális számokkal, a műveletek tulajdonságai.
  • Több zárójeles feladatok.
  • A végtelen szakaszos tizedes törtek, a tizedes helyi értékek és számjegyértékek teljes megértése és összevetése.
  • Kamatos kamatszámítás.
  • Grafikus formában megadott egyszerű statisztikai adatok, és belőlük következtetések levonása.

Algebra

  • Elsőfokú egyenletek zárójelekkel, törtekkel és negatív számokkal. Gyakorlati alkalmazásuk feladatmegoldásra.
  • Képletek felállítása és transzformálása.
  • Számok hatványai, gyökei. A hatványozás műveleti tulajdonságai Négyzetre emelés és gyökvonás teljes négyzetből.
  • Arányok és aránypárok.

Mértan

  • A négyszögek fajtái és szimmetriájuk, származtatásuk.
  • Szögpárok (egyállású-, váltó-kiegészítő szögek.)
  • Logaritmikus spirál és archimédeszi-spirál, levélformák szerkesztése.
  • Geometriai transzformációk: tengelyes és középpontos tükrözés, pont körüli elforgatás, eltolás.
  • Szimmetrikus alakzatok.
  • Pitagorasz-tétele, a tétel bizonyítása.
  • Egyszerű alakzatok körvonala és kiterjesztése.
  • A kör érintője.
  • A pentagon (ötszög) továbbtranszformálása. A decagon (tízszög) és poligonok (sokszögek) szerkesztése.
  • Egyszerű perspektívavázlatok. (Összekapcsolható az újabb kori történelem epochával).

Várható eredmények:

  • A gyermekek tudatosan alkalmazzák a mérlegelvet elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldásában.
  • Képesek szöveges feladatokat egyenlettel, illetve következtetéssel megoldani.
  • Ismerik az egész kitevőjű hatványozás fogalmát és műveleti tulajdonságit.
  • Az egybevágósági transzformációkat/ tengelyes és középpontos tükrözés, elforgatás, eltolás/ képesek végrehajtani.
  • Felismerik a szimmetriákat és tulajdonságaikat alkalmazzák háromszögek és négyszögek vizsgálatában.
  • Képesek a tanult kerület-, terület képletek alkalmazására.
  • Ismerik a Pitagorasz-tételt, s alkalmazzák alakzatok egyes hiányzó adatainak meghatározására.

  

TÖRTÉNELEM

Célok és feladatok:

Ebben az életkorban a tanári tekintély új, megváltozott szerephez jut. Ennek megfelelően a tanítás módja is megváltozik, egyre inkább helyett kap a tanuló önálló véleményalkotása. A serdülőkor kezdetén állunk, amikor saját maga számára szeretné felfedezni a világot, miként az emberiség történetében a XV. századtól az új világ felfedezése elkezdődött. Ezzel a korszakkal indul a 7. osztályos történelemtanítás. A tanuló elé most a reneszánsz embere áll, aki egyre inkább saját megfigyeléseinek adott hitelt. Felfedezési vágya a tudományok, a művészetek, a gazdasági és a hétköznapi élet területein tükrözte világképének emberközpontúságát. Ez a korszak egyben a tudományok megszületésének kezdete is.  A történelemórák anyagát a tanuló akkor tudja jól megérteni, ha a történelmi események tágabb összefüggéseit saját felfedezéseivel, következtetéseivel is összekötheti. Világossá válik számára, hogy a történelmi események nem véletlenszerűen következnek be, előzményeik és következményeik egyformán szerteágazóak. A tananyag a kulturális és a technikai fejlődés szemszögén át a nagy földrajzi felfedezések korától a modernkor kezdetéig tartó mintegy 300 évet öleli fel. A felfedezések, találmányok (iránytű, távcső, óra, lőpor) és a kereskedelem, illetve a vallási élet új formáinak bemutatása során szembetűnik a tanulónak, hogy az új, eddig még nem létező dolog milyen forradalmi változást képes előidézni. Ebben az életkorban az életrajzokról, az életképekről szóló önálló könyvtári kutatási munkák és kiselőadások több teret kapnak. A tanulók tájékozódnak a korosztályuknak készült lexikonok, ismeretterjesztő könyvek körében. Jártasságot szereznek a csoportmunkában, a vázlatkészítésben. Szerepjátékokban és színdarabokban jelenítik meg a tanult korszak figuráit, élethelyzeteit. A történelmi eseményekről kronologikus táblázatot készítenek. A különböző léptékű történelmi térképeken összehasonlító munkát végeznek.

Javasolt témakörök:

A nagy földrajzi felfedezések előzményeinek felismertetése: a hajózás technikai fejlődése, az iránytű, a földrajzi és csillagászati ismeretek, pontosabb térképkészítés

  • Tengerész Henrik - hajóépítési és hajózási ismeretek
  • Kolumbusz utazásai, Amerika felfedezése és a spanyol hódítás
  • Magellán, Vasco de Gama
  • Az Újvilág kulturális és gazdasági hatásai, az új áruk importja Európába, a gyarmatosítás, a rabszolga kereskedelem.
  • A reneszánsz, Firenze felemelkedése, a Mediciek. A humanizmus és a benne tükröződő klasszikus értékek (Leonardo, Michelangelo), paloták építése, a művészetek és a tudomány pártolása
  • Mátyás király udvarában
  • Bárók, nemesek, jobbágyok - parasztfelkelések
  • A könyvnyomtatás feltalálása (Gutenberg)
  • A tudomány fejlődése: Galilei, Kepler, Kopernikusz világképe
  • Husz János, Luther Márton - reformáció, bibliafordítások
  • A törökök terjeszkedése Közép-Európában. A várháborúk hősei. Török világ Magyarországon
  • A gazdasági és kereskedelmi élet fejlődése (manufaktúrák, kereskedő városok, bankok, Fuggerek, Hanza-városok)
  • A bányászat fejlődése és jelentősége Közép-Európában (pl.: Selmecbánya)
  • Az angol reformáció
  • VIII. Henrik kora, harc a spanyolok ellen, küzdelem a tengerekért, Shakespeare világa
  • A 30 éves háború - Jeanne d'Arc
  • Élet a királyi Magyarországon és a török hódoltság területén
  • Erdély aranykora - Bethlen Gábor
  • A török kiűzése
  • Kuruc - labanc világ, a Rákóczi szabadságharc.

Várható eredmények:

  • A gyermek tájékozódni tud a korosztálynak készült történelmi tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek körében.
  • Kiselőadást, esszét képes készíteni.
  • A középkor vívmányainak a mai napig érezhető hatására példákat tud felsorolni, felismeri jelentőségüket. (pl. könyvnyomtatás)
  • Képes vázlatot készíteni tanári segítséggel.
  • Képes önállóan kérdést és választ megfogalmazni egy-egy történelmi témáról.
  • Élőbeszédben felhasználja a megismert történelmi fogalmakat.
  • Adott korban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségeket röviden jellemezni tud.
  • Életképeket tud megjeleníteni tanári segítséggel, előzetes kutatómunka alapján.
  • Képes adott témákhoz képi információk gyűjtésére.
  • Be tudja mutatni egy-egy történelmi korszak jellemző alakját egyes szám első személyben.
  • Valamely kijelölt témát több szempontból képes feldolgozni csoportmunkában tanári segítséggel.
  • Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeit tanári segítséggel időben és térben képes összehasonlítani.
  • Önállóan képes kronologikus táblázat készítésére.
  • Képes történelmi eseményeket időben elrendezni, és az események egyidejűségét megállapítani.
  • Önállóan össze tudja hasonlítani országok területi változásait különböző történelmi térképeken.

FÖLDRAJZ

Célok és feladatok:

A 7. és 8. osztályban történik meg a tanításban az átmenet a gazdasági ágazatoktól (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) a Föld különböző területeinek kulturális viszonyainak megismertetésére. Ez az egyik olyan hangsúlyeltolódás, amelyet ebben az életkorban Steiner a gyermekek számára megfelelőnek javasolt. Következő lépésként a történelem is szerephez jut a földrajztanításban: a 7. osztályban főként a földrajzi felfedezések kora kerül szóba, beleértve a ptolemaioszitól a kopernikuszi világképhez való átmenetet is. Ez érzékelteti a gyermekekkel, hogy a Földről és az Univerzumról kialakított mai kép fokozatos változáson ment és megy át, és egyáltalán nem örök időkre kőbe vésett, megváltoztathatatlan rendszer.

Azért, hogy a világ más részein élő népek jellemző vonásai és kultúrája ne csak az elmélet mezején maradjon, Steiner javasolta, hogy a gyermekek ezekre a kultúrákra jellemző képeket fessenek, vagy ezekkel kapcsolatos más művészi, illetve gyakorlati munkákat készítsenek. Más epochák is gazdagíthatók nagy felfedezők életrajzaival, valamint a világ más részeinek leírásaival.

A felfedezések témakörével kapcsolatosan a látható égbolt csillagzatát tanulmányozzuk. Megfigyeléseket végzünk, és a fő csillagképeket ábrázoló csillagtérképeket tanulmányozunk.

Javasolt témakörök:

Mivel a 7. osztályban a történelemtanítás témája a felfedezések kora, indokolt lehet Amerikát tanulmányozni a földrajzban is. Afrika is példaként szolgálhat a fekete-afrikai és az iszlám kultúrákból adódó kétpólusos jellegéből adódóan. A hangsúly a 7. osztályban az Óvilágra, a 8. osztályban az Újvilágra helyeződik. Kiemelhetjük az európai gyarmati rendszerhez kötődő történelmi helyzetek (a mezőgazdasági nyersanyagok  - gyapot, rizs, búza, kávé, tea stb. - származása) és a gyáripar közötti kapcsolatot. Ezeket sorjában összefüggésbe hozzuk a klimatikus zónákkal: például: Délkelet-Ázsia - rizs, gumi, keményfák, észak-amerikai préri - búza, Karib-szigetek - banán, Dél-Amerika - marhahús, Ausztrália - gyapjú és bányászat stb.

A 7. osztályos csillagászat epocha során megfigyeljük az éjszakai látható égboltot, és a látható csillagképeket. Leírjuk a bolygók megjelenését és útját, és megfigyeljük a Hold ciklusait.

Két javasolt téma bemutatása:

Afrika:

Afrika fő földrajzi régióit jellemezzük a klimatikus, a topográfiai és a vegetációs zónák szempontjából:

  • Észak-Afrika, Nyugat-Afrika és az egyenlítői övezetek, a Szahara és a Száhel-öv, Kelet-Afrika, valamint Dél-Afrika.
  • Különböző életformák a fekete-afrikai és az iszlám-afrikai különféle vegetációs zónákban (pl. pigmeusok és esőerdei emberek, nomád pásztorok, szamburuk, maszájok, farmerek és ültetvényen dolgozók, oázislakók, bányászok).
  • A különféle vallások és tradicionális afrikai társadalmak továbbélése.
  • Franciaország, Anglia, Hollandia és Németország, mint gyarmatosító Afrikában. Afrika a gyarmatosítás után. Világnézeti különbözőségek. Példák a fejlődő országok és a fejlett világ gazdasági kapcsolataira. Az éhínség és a polgárháború problematikája Afrikában, feszültségek a törzsi rendszer és a modern kereskedelmi érdekeltségek között Nyugat-Afrikában, multikulturális társadalmak Dél-Afrikában stb.

Ázsia:

  • A fő földrajzi régiók, úgymint a Himalája, illetve Hindukus, az Indiai szubkontinens, Tibet, illetve a Mongol fennsík, Észak- és Dél-Kína, Délkelet-Ázsia, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Indonézia, Japán, Korea.
  • Nagy tájegységek kulturális és földrajzi polaritása (a buddhizmus, hinduizmus, iszlám és kereszténység Ázsiában). A délkelet-ázsiai szigetvilág, Kelet-Ázsia óriási népessége, a csendes-óceáni partvidék gyorsan fejlődő régiója, valamint az ázsiai kistigrisek gazdasági sikerei.
  • Miként változik az ázsiai emberek szerepe a mai világban? Kína és a csendes-óceáni partvidék országainak jövője a globális gazdaság viszonylatában.
  • Az esőerdők kizsákmányolásával kapcsolatos viták.

Várható eredmények:

  • Ismerje a gyermek az Óvilág természeti adottságait, az ott élő emberek gazdasági viszonyait és kultúráját.

BIOLÓGIA

Célok és feladatok:

Ebben az életkorban, a 4. és 5. osztályban középpontba került emberi lény már tudatos hangsúlyt kap. Rudolf Steiner szerint az egészségről és a táplálkozásról szóló epocha az utolsó lehetőség arra, hogy merítsünk abból az egészséges ösztönből, amely megmondja, "mi a jó nekünk" az ételek közül, illetve az érzékek táplálása terén. Mielőtt az erősebb serdülőkori viselkedésmód magával ragadja a gyermeket, a szülői szerep és befolyás          - amely a kisgyermeket irányította - most megerősítésre vár. Most még lehetőség van arra is, hogy érintsük a személyes higiénia és a szexualitás területeit.

Az érzékeken keresztüli, a tüdőn keresztüli és az ennivaló általi „töltekezés" a témája ennek az epochának, ami így összeköti a diákot teljes környezetével, és az ifjú saját egészsége iránti növekvő felelősségtudatát is kibontakoztatja.

Az életkornak megfelelő módon meg kell beszélni a diákokkal az emberi felelősség, beleértve a szexuális kapcsolatokat és az anyaság, apaság kérdéseit is. Meg kell vitatni olyan témákat, mint a fogamzásgátlás vagy a szerelem. Ezt egyszerűen a menstruáció alapjának elmondásával, vagy a média és a tinédzser-magazinok témájáról folytatott vita továbbvezetéseként lehet elkezdeni.

Javasolt témakörök:

  • Az érzékek ápolása: gyakorlati ismeretek a látással, a hallással, az ízleléssel és a szaglással és érintéssel kapcsolatban.
  • A tüdő fontossága: alapvető ismeretek a szívről és a keringésről, elég részletesen ahhoz, hogy gyakorlatias legyen (pl. a légcső védelme a csillószőrökkel; a levegő és a vér közötti szoros kapcsolat a tüdőhólyagocskák érzékeny membránjain keresztül) - de itt nem cél a részletes anatómiai tanulmányozás.
  • Az étkezés fontossága: alapvető ismeretek az emésztőrendszerről, de az előbbiek szerint a hangsúly azon legyen, hogy milyen tényezőkre kell ügyelni az egészség tartós megőrzése érdekében (pl. növényi rostok szükségessége a belek stimulálására, a táplálkozási ritmus szükségessége, nehéz ételek után a testmozgás és a fürdőzés elkerülésének szükségessége). Fehérjék, szénhidrátok, zsírok, ásványi anyagok és vitaminok, de mindezeket át kell járnia annak az érzésnek, hogy az egészség több, mint ezen alkotóelemek számtani összessége. Különböző táplálkozási filozófiák (pl. vegetáriánus, makrobiotikus,); organikus táplálékok, gyorsétkeztetés: a "fogyókúrák" eredményei: a rendszeres mozgás szerepe.
  • Az alvás szükségessége és a napi tevékenységek kiegyensúlyozása.
  • A fenti témákkal kapcsolatos betegségek (pl. tüdőrák, tüdőtágulás, elhízottság, anorexia, cukorbetegség).
  • Szenvedélybetegséget előidéző anyagok: alkohol, nikotin, drogok (pl. ópiumszármazékok, hallucinogének); a függőség alapvető természete (akár a koffeinhez, a csokoládéhoz, a cukorhoz, akár rossz szokásokhoz, mint a körömrágáshoz hasonlítva), valamint a felismerés és a változtatás lépései.
  • Gyógynövények (pl. kamilla, körömvirág) és alkalmazásuk kenőcsökben és teákban.
  • Személyes egészség és higiénia: izzadás, a fogak, a bőr, a hajas fejbőr ápolása (és a média manipulációi ezeken a területeken), kézmosás, az ételek érintése, és ezek kapcsolata az egészséggel (pl. baktériumok, fejtetű, orsógiliszta fertőzések).

Várható eredmények:

  • A gyermek ismerje fel a mindennapi tevékenységek és az emberi test biológiai funkcióinak összefüggését.
  • Tudja elemezni az olyan hétköznapi jelenségeket, mint a légzés, a táplálkozás folyamata.
  • Ismeri a tápcsatorna részeit, az egyes részekben történő folyamatokról tudjon általánosságokban beszélni.
  • Érti az ember légzésének folyamatát, képes összefüggések keresésére a ruházkodással és a dohányzással kapcsolatban.
  • Az érzékszervek jelentőségével tisztában van, ismeri ezek ápolásának módjait.

  

FIZIKA

Javasolt témakörök:

Ebben az évben a mechanika a tanítás középponti témája, majd utána következik a hangtan, a fénytan, a termodinamika, a mágnesség és az elektromosság további részeinek ismertetése, megvitatása.

A mechanikában az emelő tanulmányozására kerül sor. Világos, hogy ennek során az elméletnek kell dominálnia. A témakörök kulcsszavakban a következők:

  • Az emelők különböző fajtái, az erőkar, és a teherkar.
  • Kétkarú mérleg (amely decimális beosztású és érzékeny).
  • Lejtő.
  • Állócsiga.
  • Mozgócsiga, csigasor.
  • Ék, csavar, csuklók, fogaskerék áttételek.

Ezeknek az "egyszerű gépeknek" a kombinációit meg kell vitatni, és az a cél, hogy a tanulók megértsék a súlyhajtású óra működési elvét.

  • Az emelő és a lejtő képleteinek levezetése.
  • Összegzésként megbeszéljük a diákokkal, hogy egyszerű gépekkel munkát nem takarítunk meg, mert kisebb erőt hosszabb úton fejtünk ki.

Hangtan

  • Chladni-féle lemezek (a 6. osztályban is tanítható).
  • Lyuksziréna
  • Lemezjátszó.
  • A hang irányítása. Visszhang (a 8. osztályban is tanítható).

Fénytan

A következők megfigyelése:

  • Tükörképek és tükrözések (a rajzolással kombinálva).
  • Fényvisszaverődés sík- és gömbtükörről a gyakorlatban.
  • Lencse nélküli kamera (az emberi szemmel összehasonlítva) [a 8. osztályban is tanítható].
  • Camera obscura.

Hőtan

  • Hővezetés.
  • Hőmérők.

Mágnesesség

  • A föld mágneses mezejének deklinációja és inklinációja.
  • A mágnesesség alapjelensége.

Az elektromosság új témái összesűrítve:

  • Áramforrások (galvánelem, dinamó).
  • Elektromos készülékek az elektromos áram hatásai.
  • Mágneses effektusok, elektromágnes.
  • Műszaki alkalmazások: elektromos tűzhely, bojler, vasaló, biztosíték.
  • Fel kell hívni a figyelmet az elektromos áram és a villámlás veszélyeire.

Várható eredmények:

  • A kísérletek pontos megfigyelése mellett a gyerekek önállóan meg tudják fogalmazni és leírni a látott jelenségeket.
  • Képesek ok-okozati következtetések levonására, magyarázatok adására, amik közös megbeszélésre kerülnek.
  • Ismerik a kétkarú mérleg, az emelők, a csigák működését, gyakorlati alkalmazását.
  • Egyszerű számolási feladatokat el tudnak végezni.

  

KÉMIA

A Waldorf-iskolákban a kémia tanításának módszertana nagyban eltér a hagyományosan megszokottól. Fontos megjegyezni, hogy a Waldorf-iskolák kémia tanítását nem a hagyományos módszerrel szembeni bizalmatlanság, az azzal egyet nem értés alakította és alakítja ki, tehát nem valaminek a tagadására alapoz. A tartalmat és a módszert a gyermek lényének (a korábbi fejezetekben részletesebben tárgyalt) fejlődéséhez igazítja, nem pedig az általánosan elterjedt szaklogikához. A kémia tanításának itt tehát nem szakmai, hanem pedagógiai célja van. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a tudomány ezen ága iránt érdeklődők a számukra megfelelő mélységben tájékozottak legyenek a világ kémiai oldaláról, de igyekszik kizárni azt, hogy a kémia nevében elidegenedjenek magától a kémiától.

Annak érdekében tehát, hogy a tárgy tanítása ne öncélú legyen, hanem annak segítségével a tanulók az egész világ szemléletéhez megfelelő új szempontokat nyerjenek (melyek szervesen beépülnek gondolkodásukba), nem szabad a kémia tanítását a legmodernebb elméletek leegyszerűsített változataival kezdeni. A gyermekek által jól ismert anyagokkal és változásokkal elkezdve, ahol az újdonság a szempontokban és a vizsgálat módszereiben rejlik, biztos alapot adhatunk a későbbiekben egyre bonyolultabbá váló ismeretanyagnak. A jelenségekből indulunk ki, nem a modellekből, ez utóbbiakat az előbbiekből vezetjük majd le, abban a korban, amikor a tanulók már pontosan meg tudják különböztetni a valóságot, a valóságot leírni próbáló elmélettől. E két dolog különválasztása rendkívül fontos a modern tudományos gondolkodás kialakításában, de ehhez már megfelelően érett gondolkodás és rengeteg tapasztalat szükséges.

A kémia tanításának kezdetén nem lehet cél az atomelmélet bevezetése és a kémiai elemek rendszerezése. Ez utóbbiak nagyrészt nincsenek is jelen elemi állapotban a természetben, így tárgyalásuk - kevés kivételtől eltekintve - nem hozza közelebb a diákot a körülötte lévő világhoz.

Célok és feladatok:

Minden metodika alapja a kémiai folyamatokba való bevezetés. Ezt minőségileg kell felfogni és oly módon a gyermekek elé tárni, hogy a természet újfajta megértése fejlődjön ki bennük. Ez azt követeli meg, hogy a kísérleteket először a hétköznapokban rendszeresen használt természetes anyagokkal (pl. fa, papír, haj stb.) kezdjük. Nem a szenzációs kísérleteknek kell a kérdéseket „feltépniük", hanem hétköznapi jelenségek, mint pl. a tűz késztetnek kérdések feltevésére. Ilyenkor az embert úgy éljük át, mint a természeti folyamatokban hatékonyan együttműködő lényt.

A kémia tanításának nem szabad lehatárolnia és kiragadnia, hanem kívülről befelé haladva viszonyokat kell felmutatnia. Eközben be kell vonni, és komolyan kell venni a tanuló élményeit, nem szabad a mérőműszereket és az indikátorokat - a dolgokat „tudományosan objektivizálva" - mint az „egyetlen pontosat", egyoldalúan pártfogolni.

Javasolt témakörök:

  • A tűz a különböző megjelenési formáiban (a szén másképp ég, mint a szalma és a fa, a gyertya másképp, mint az alkohol és a kőolaj, a kén másképp mint a foszfor)
  • Az égés maradványainak vizsgálata (hamu, szén, szén-dioxid)
  • Indikátorok (vörös káposztalé)
  • A levegő áramlása a tűz környezetében: az égést tápláló oxigén
  • O2 - CO2, vérkeringés
  • A mész és a mészégetés. A savgáz és a bázis megjelenése (mészlúg). További savak (pl.: sósav, foszforsav, kénessav)
  • Fémek (arany, réz, ón, bronz, vas)
  • Kultúrtörténeti és technikai vonatkozások
  • A gyertya (M. Faraday) és gyertyakészítés
  • Tűzhelyek és a kémény fejlődése
  • A savak és lúgok hatása a kristályképzésre
  • Néhány gondolat az arany bányászatáról és feldolgozásáról

Várható eredmények:

  • A gyermek képes pontos megfigyeléseket végezni.
  • Egyszerű kísérleteket biztonságosan végre tud hajtani.
  • Tisztában van az égés feltételeivel.
  • Megérti a mészégetés, a mészoltás és a mész megkötésének kémiai hátterét.
  • Képes egyszerű következtetések levonására.
  • Le tudja írni az órán látottakat, jellemző rajzokat tud a jelenségekről készíteni.
  • Tisztában vannak a sav-bázis indikátorok felhasználásával.

IDEGEN NYELVEK

A 7. osztály tanterve szorosan követi a 6. osztálynál leírtakat. Erős hangsúlyt kapnak a kulturális, földrajzi, történelmi témák. A szükséges nyelvtani témák 6.-tól 8.-ik átfedik egymást és bármilyen praktikus sorrendben vehetők. A gyerekek már jól használják a kétnyelvű szótárakat és rövid szövegrészekre egyszerű, összefoglaló fordításokat készítenek.

A 7. osztály is jó alkalom egy nagyobb szabású bemutatóra (pl. a reneszánsz témaköréből) vagy színdarab bemutatására, hiszen a 8. osztályban az osztály elsősorban az anyanyelven bemutatandó záró színdarabra és az egyéni munkákra koncentrál.

ANGOL

Javasolt témakörök:

  • Életrajzok (főoktatáshoz kapcsolódóan: tudósok, felfedezők stb.)
  • Irodalmi munkákból részletek
  • Nyelvtan:
  • Központozás
  • Rendhagyó igék
  • Jövő idő
  • Feltételes mód bevezetése (1. és 2. alak)
  • Perfect Tenses (Present and Past)
  • Prepozíciók
  • Segédigék (could, should, would, must)
  • Phrasal verbs
  • Nagy-Britannia földrajza
  • Anglia, London, a királyi család
  • Vendégek, vendéglátás, idegenvezetés
  • Betegség, közérzet
  • Shakespeare és reneszánsz angol művek (dalok, szonettek, próza)

Ajánlott irodalom:

  • Shakespeare szonettek
  • Angol romantikusok versei
  • Captain Cook (Waldorf reader)
  • The Pied Piper of Hameline
  • Little House in the Big Woods
  • Little House on the Prairie
  • King Arthur
  • Oscar Wilde mesék és novellák (The Selfish Giant)

Várható eredmények:

Az év végére a gyerekek a következő szóbeli, írásbeli és nyelvtani témákban szereznek ismereteket:

  • a tanult nyelvtan elsajátítása és alkalmazása
  • rövid írásos munkák önálló megfogalmazása elfogadható pontossággal,
  • a mindennapi helyzetekben világos, egyszerű mondatokban való önálló kifejezés gyakorlása (vásárlás, társasági megnyilvánulások, útbaigazítás stb.)
  • ismeretekkel rendelkeznek az adott idegen nyelv nyelvterületének földrajzi és kulturális viszonyairól.

NÉMET

Javasolt témakörök:

  • Életrajzok (főoktatáshoz kapcsolódóan: tudósok, felfedezők stb.)
  • Részletek irodalmi munkákból
  • A központozás, különösen a vesszők használata
  • Földrajz: Németország, Svájc vagy Ausztria földrajzát a 7. osztályban lehet feldolgozni (pl. egy képzeletbeli utazás keretében), a különböző régiók alapvető földrajzi jellemzőinek leírásával (pl. Alpok, Fekete-erdő, Bajorország, a Rajna völgye, Észak-német Alföld, Északi-tenger stb.), gazdaságuk, városaik, helyi tradíciók, dialektus, folklór, kultúra, receptek stb.
  • Mozi, színház, szabadidős tevékenységek
  • Híres német ajkú emberek műveiből részletek olvasása (Goethe, Schiller)
  • Nyelvtan: Igeidőket ismerni (Präsens, Präteritum, Perfekt, Futur I.), érteni az esetek használatát (határozott, határozatlan névmások, személyes névmások esetében),prepozíciók, használata, vonzata, összetett mondatok, fontosabb mellé- és alárendelő kötőszók, módbeli segédigék egyszerű használata

  

MOZGÁS ÉS TESTNEVELÉS

JÁTÉKOK, GIMNASZTIKA, SPORT

Célok és feladatok:

A diákokban most már megvan az a fajta erő és finom mozgékonyság, amely képessé teszi őket az egyik tevékenységből a másikba való gyors áttérésre. Ez a mobilitás annak kifejeződése, hogy a gyermekek izomrendszere szépen fejlődik, ám a csontváz statikus tulajdonságai még nem kötik meg őket. A gyermekek mozgásfejlődésüket ebben az életkorban az ínszalagokon és az inakon keresztül fejezik ki.

Képesek önmagukat a csoporttól elválasztani, és egyenként is elég erősek ahhoz, hogy megállják helyüket a versenysportok kihívásaival szemben. Egyéni álláspontot tudnak formálni, amely nemcsak azt teszi lehetővé, hogy képesek legyenek helyezkedni, és helyüket megtartani a játék ideje alatt, hanem lassan az egész játszma és taktikájának átlátása is lehetővé válik.

Ahhoz, hogy a csapatjátékokban valóban részt tudjanak venni, a tanulóknak világos képet kell alkotniuk saját helyükről a környezetükkel szemben, és tisztában kell lenniük a pálya dimenzióival és határaival. Ez az érzékszervek jó összehangoltságát igényli.

Javasolt tartalmak:

Bothmer-gimnasztika: A különböző lendülő mozdulatok a középpont és a periféria megtapasztalásához vezetik a tanulókat. Megtalálják saját ritmusukat és felfedezik a mozdulásra késztető impulzus pillanatát. A Ritmus gyakorlat kiegészíti a Zuhanás gyakorlatát, amely kimondottan arra hivatott, hogy megragadja a serdülőkori térbeli tapasztalatokat. Bothmer eredetileg azt javasolta, hogy az Ugrás a középpontba előzze meg a Zuhanás gyakorlatot. Ennek mérlegelése és a döntés az érintett tanárok feladata.

Testnevelés: Szaltó, zuhanás szekrényről matracokra. A lendülő és inga gyakorlatokon keresztül megtanulják, hogyan lehet a súlyt, a súlyosságot élvezni, pl. a korlátról lógva a lendület segítségével tapasztalják meg a gravitáció új középpontját (új, a serdüléssel járó nyúlás, növekedés miatt). Szekrényugrások. Kézenállás, kézenátfordulás. A birkózás különböző fajtái: Görög; Római; Indián; Pingvinharc; Csoportos. (lsd. K. Payne175. o.)

Játékok és sportok: A játékokat a sportok bemelegítőiként használjuk. Az óra fele edzéssel telik, az új technika megtanulásával és begyakorlásával. A különböző képességekre egyenként is figyelmet fordítunk. A főbb sportágak között található a kosárlabda, a hoki, a softball vagy a tenisz. Az atlétikában szerepel az ugrás és a futás, beleértve a terepfutást is, sokszor a tájékozódási futáshoz kapcsolódva, térképhasználattal és előre jelölt utakkal. A tanulók elkezdhetnek bajnokságokon versenyezni.

Várható eredmények:

  • A gyermekek képesek a tevékenységek közötti gyors váltásokra.
  • Újabb, életkoruknak megfelelő Bothmer-gimnasztika gyakorlatokat sajátítanak el.
  • Képesek a tanult atlétikai és tornamozgások megközelítően helyes technikai végrehajtására.
  • Megismerik néhány sportág alapvető mozgásanyagát és szabályait.
  • A játékokban, sportokban képesek helyezkedni, és pozíciójukat megtartani; képesek az egyszerű taktikai elemek alkalmazására.

KERTMŰVELÉS

Célok és feladatok:

A pubertás elérkeztével a gyerekek érdeklődővé válnak önmaguk változásaival szemben és külső irányban egyaránt. Ehhez kell megtalálni a konkrét feladatokat a temérdek tennivalóból.

Javasolt témakörök:

Minden alapvető fogás átismétlésre kerül, és innen léphetünk tovább.

  • kétéves zöldségnövények termesztése;
  • málna, ribizli, szőlő művelésének megismerése;
  • vetésforgó és kialakítása;
  • növénytársítások;
  • talajvédelmi eljárások (teraszozás, mulcsozás stb.)
  • komposztálás, és a humusz felhasználása;
  • a szüretelt termények tárolása, tartósítása, ételként való elkészítése;
  • új eszközök szakszerű és balesetmentes használata (metszőolló, vasvilla, ásóvilla, talicska, aprítógép, komposzt-tároló);

téli hónapokra:

  • ismét az eszközök karbantartása, de pl.: komposzt-tároló készítése is;
  • a középkori Európa jellegzetes gazdálkodási formái;
  • a nagy földrajzi felfedezések miként változtatták meg a kontinensünkön és hazánkban termesztett növénykultúrákat, ennek milyen társadalmi következményei lettek;

Várható eredmények:

  • A gyermekek balesetmentesen és szakszerűen használják a metszőollót, a vasvillát, az ásóvillát, az aprítógépet.
  • Jártasak a komposzthalom „működésében", átrakásában, és a termőterület komposztálásában.
  • Alapszintűen elsajátítják a fásszárúak gondozását, ápolását.

SZABAD VALLÁSOKTATÁS

  • Az emberi sors iránti érzékenység ápolása a világirodalom és történelem nagy példáin keresztül. Család, barátság, emberi kapcsolatok. Lovagkori erények. Jézus Krisztus élete, példázatok.
  • Nagy felfedezések, feltalálások háttere, nagyjaink küzdelmei az emberiség továbbhaladásáért. Apostolok cselekedetei vagy egy evangélium ismertetése. Etikai kérdések a jelenkorra vonatkozóan.

  

KÉPZŐMŰVÉSZETEK

FESTÉS

Célok és feladatok:

Az új technika, a lazúrozás, türelmet és kitartást igényel a tanulóktól. A színek, szintúgy, nem hatnak és elégítenek ki a korai évek szakaszának elementáris erejével, mivel nagyon finoman és halványan kell felvinnünk őket. Ez a technika sok új lehetőséget nyújt a színek differenciálására és mélységeik tapasztalására. A rajzolás ‘perspektíva' témáját így vesszük fel a festésen keresztül.

A festést kiszélesíthetjük egy másik módon is, a földrajzzal kapcsolatosan. Ha hetedikben Ázsia a témánk, a tanulók gyakorolhatják a tintával festést. A kínai ecsettechnika olyan komoly összpontosítást igényel, hogy terápiás hatásúnak tekinthető nemcsak egyes gyermekek esetében, hanem a serdülő évekre jellemző általános lazaságra, hanyagságra nézve is. Az önfegyelmet illetően jó utódja lehet a lazúrnak.

Javasolt témakörök:

  • Lazúrozás vízfestékkel. Kezdetben egyetlen színnel gyakoroljunk.
  • A perspektíva tudatos megteremtése a színekkel.
  • Figyeljük meg, mit követel meg egy szín egy festői kompozícióban.
  • Rajzolás és festés tintával a földrajzórákhoz kapcsolódva.
  • Dolgozzunk tintával, ecsettel és tollal.
  • A papír megfelelő előkészítése.
  • A festő belső felkészülése ecsettel festés előtt.

Várható eredmények:

  • Új technikákat (pl.: lazúrozás) próbálnak ki és gyakorolnak a gyerekek.
  • Megtanulják a perspektivikus ábrázolás alapjait.

FORMARAJZ, RAJZ ÉS GRAFIKA

Célok és feladatok:

A hetedik osztályban folytatódnak a fény és árnyék - gyakorlatok, melyeket a  perspektívikus rajzolás eredményeképpen most már pontosabban fel lehet építeni. Lelkiekben a tanulóknak ebben az életkorban olyan gyakorlatokra van szükségük, amelyekben a perspektívával és az eltűnő ponttal dolgozhatnak. A rajzórák bevezetik a grafikai, térbeli rendezés törvényeit is.

Javasolt témakörök:

  • Vetületi és árnyék tanulmányok: tömör testek egymásba nyomulása (hengeres vagy éllel rendelkező rúd gömbbe szúródik tölcsér szúródik kockába, kocka nyomódik gömbbe stb.) Külön figyelmet fordítunk a találkozási felületekre és a változó hátterekre vetett árnyékokra (sík, szöget bezáró, konkáv és konvex felületek.)
  • Perspektívával kapcsolatosan: központi perspektíva; a madár (függőleges) vagy a béka (vízszintes) perspektívája. A fény és árnyék eloszlását mindig meg kell figyelnünk.
  • Valóságos tárgyak tanulmányozása, például egy épületé vagy egy belső téré.

AGYAGOZÁS / SZOBRÁSZAT

Javasolt témakörök:

  • A kivetítéshez (projekció), az árnyék tanulmányozásához, vagy a geometriához kapcsolódva készíthetünk tömör formákat, pl.: tölcsért, kockát vagy nyolc- és tizenkét oldalú formát. Az utóbbit úgy kaphatjuk, ha gömbből kiindulva a tenyerekkel dolgozunk.
  • A gömbből vagy más geometriai formából forma-változások folyamatát jeleníthetjük meg.
  • Az alakokkal dolgozva járjuk be a gesztus és a mozgás világát: kezdjük forduló, el- vagy lehajoló, mutató vagy valamiért nyúló alakokkal. Az arckifejezéseket hagyjuk kidolgozatlanul.

Várható eredmények:

  • A gyermekek megtanulnak gömbből geometriai formákat (kocka, nyolc- tizenkét oldalú forma) tenyérrel kialakítani.
  • Gömbből vagy geometriai formából mozgás-átalakításokat végeznek.
  • Az alakok megformálásában a gesztus érzékeltetését meg tudják formázni.

  

KÉZMŰVESSÉG  

KÉZIMUNKA

Célok és feladatok:

A pubertás korban a fizikai érettség felé vezető úton a testi formákról való tudatosságot a ruházkodásba önthetjük. A diákok önállóan tervezik ruhadarabjaikat, és kézivarrással állítják össze ezeket. Az alapanyagokról, öltésfajtákról szerzett tudást tovább bővítjük, és le is jegyezzük már ezeket az ismereteket. Mivel mind méretben, mind súlyban gyarapodnak a diákok; figyelmük lábaikra irányul. Most készíthetünk velük otthoni lábbeliket is a színt és a funkciót megfelelően kiválasztva.

Javasolt tevékenységek:

  • Bőrmunkák, övek, erszények
  • Papucsok, mokaszinok készítése a cipő formájának és mintájának megtervezésével
  • Dolgozhatunk különböző módszerekkel a textíliák, bőr és fonott szálak használatakor
  • Ha lehetséges, megkereshetünk egy cipőkészítőt, segítségét kérve, esetleg látogatást is tehetünk egy műhelyben.
  • Varrjunk kézzel egyszerű öltözékeket: ingeket, mellényeket, táskákat, hátizsákokat, parasztingeket, blúzokat.

Várható eredmények:

  • Ismerje meg a gyermek saját testének arányait, és ennek alapján tudjon magának szabásmintát készíteni cipőjéhez, papucsához vagy egyéb egyszerűbb ruhadarabjához.
  • A szabást és összeállítást tanára segítségével, míg a varrást önállóan kivitelezi.

FA-,  ASZTALOS- ÉS ÁCSMUNKÁK

Célok és feladatok:

A hetedik osztályban a fizika először ismerteti meg a gyermekeket a mechanikával. Szeretnék a gyakorlatban is kipróbálni, amit tanultak. Például az ingát, a csuklókart, a mérleghintát és az emelőrudat, amelyekkel a mozgó játékok készítésekor találkoztunk, most daruk, malmok, propellerek készítésére használjuk fel. Az állatjátékoknál ezúttal több gondot fordítunk arra, hogy az állatok valóságos módon mozogjanak. Az ácsmunkába, pl. a hornyoló véső és a lombfűrész használatán keresztül vezethetjük be a diákokat. Az olyan használati tárgyak készítése, amelyekben űr van (pl. a tál), igen fontos szempont ebben az életkorban. Azon túl, hogy biztonsággal képesek a szerszámokat használni, a fiatalok megtanulják a külső és a belső formákat is megfelelő módon kidolgozni.

Javasolt tevékenységek:

  • Az osztály belefoghat egy nagyobb lélegzetű munkába is az óvoda vagy esetleg az iskolai bazár számára, pl. készíthetnek egy gazdaságot állatokkal, istállókkal vagy egy falut házakkal, tornyokkal és kúttal
  • Tálak faragása
  • A játékok sokkal tetszetősebbnek tűnnek, ha szépen be is festik őket
  • Diótörők, fedeles ládikák, dobozok, ceruzatartók stb. jöhetnek ezután
  • Nyersfa munkák

Várható eredmények:

  • A gyermekek a fizikából szerzett mechanikai ismereteiket a használati tárgyak készítésében alkalmazni tudják.
  • Mechanikából szerzett ismereteiket használati tárgyak készítésében felhasználják.
  • Mozgatható játékállatokat készítenek ügyelve a mozgás valódiságának kimunkálására.
  • A gyermekek pl.: hornyoló véső, lombfűrész használatának elsajátításával megismerkednek az ácsmunkával.
  • Megtanulják a külső és belső formákat megfelelő módon kidolgozni.
  • Megszerzett ismereteiket felhasználva tálakat, használati tárgyakat készítenek.
  • Biztonsággal képesek használni a szerszámokat.

ZENE

Célok és feladatok:

Ébredjen fel a minőségi zenei hangzás igénye és vágya a gyerekekben, és célként törekedjenek annak elérésére. Segíthetünk első ítéleteiket megalkotni a zenéről. Megtanulják megkülönböztetni az egyes művek karakterét, pl. egy Haydn művet egy Beethoven darabtól. Javasolt a diákok zenei műveltségének szélesítése koncertlátogatások segítségével is.

A ritmus egyre inkább a mérőhöz kötődik, és most már határozottan belép a zenébe a súly, azaz megformálódik az ütem. A különböző ütemek pontos belső átélése fontos feladata a 7-9. osztályoknak. A főoktatásban az év központi témája a reneszánsz korszak, illetve a reneszánsz életérzés, ami kiemelt helyet kaphat a zeneórákon is (reneszánsz tánc, az egyházi és a világi zene ellentéte, a tökéletes szépség keresése, a féktelen életöröm és szabadságérzés). Ehhez az időszakhoz kapcsolódóan, elkezdhetünk foglalkozni a zeneszerzők életrajzával.

Fontossá válik ebben az életkorban a hangképzés, hiszen mind a fiúk mind a lányok (ha kisebb mértékben is) ekkor esnek át a hangváltáson.

Javasolt témakörök:

Énekelés és hangszerjáték:

  • különböző kultúrák dalai (a világtörténelemhez kapcsolódva)
  • reneszánsz világi és egyházi zene (reneszánsz epocha)
  • első ismerkedés az opera műfajával, áriák közös éneklése (pl. Monteverdi: Orfeusz és Mozart: Varázsfuvola c. operáiból)
  • egyszerű műdalok, duók kísérettel, szintén közösen énekelve (pl. Monteverdi, Carissimi, Purcell, Mozart, Haydn stb.)
  • hangképzés
  • hangszeres csoportok, osztályzenekar, esetleg középtagozatos zenekar
  • hangszeres zene: még főleg barokk zeneirodalom, preklasszikusok és klasszikusok
  • új hangszerek (pl. gongok, vas- és bronzrudak, tam-tam, líra, zengőhárfa, vonós pszaltérium) és klasszikus hangszerek közös improvizációja
  • az afrikai dobokkal tovább folyik a munka
  • ritmikus improvizációk, darabok beszédhangokra
  • a gitár megismerése (az egész osztály), kadenciák, akkordok

Zenei tanulmányok:

  • zenei életrajzok (főként reneszánsz és barokk zeneszerzők pl.: Palestrina, Monteverdi, Bach)
  • a basszuskulcs bemutatása
  • a hangközök tanulmányozásának folytatása

Várható eredmények:

  • A világtörténelem epochához kapcsolódva különböző kultúrák dalait tanulják meg.
  • Elmélyednek a reneszánsz kor énekes és hangszeres zenéjében.
  • Találkoznak az opera műfajával, áriákat tanulnak meg.
  • Egyszerű műdalokat énekel az osztály együtt, kísérettel.
  • Saját hangszereiket egyre több formációban használják, improvizatív módon is.
  • Megismerkednek különböző fontos zenei életrajzokkal.
  • A kottaírás-olvasás terén a basszuskulcs megismerése a feladatuk.
  • További hangközöket képesek felismerni.

EURITMIA

Célok és feladatok:

Az anyanyelvi oktatással összefüggésben a nyelv differenciáltsága, plasztikussága élhető át a mozdulatokban és mozgásokban. (Lelki hangulatok kifejezése, mint öröm, komolyság, vidámság stb.)

A bonyolult geometriai térformák tiszta, világos rendszert, biztonságot adnak a gondolkodásban.

A helyes tartást megcélzó gyakorlatokat tudatosabban kell bevezetni és a l2. osztályig változó formában folytatni.

A zenei euritmiában szintén sokkal differenciáltabbnak kell lennie a munkának. Gyakorolni kell a kicsi, gyors hangok a forte, piano megjelenítését. A dúr és moll akkordok csoportos megjelenítésének, átélésének komoly akaraterősítő szerepe lehet.

Fontos, hogy többféle hangszerkíséretet is kipróbáljanak a gyerekek, a hangzás különbségét érezzék a mozgáskifejezésben is.

Ebben az évben a helyes lépés gyakorlása is tudatosan elkezdődhet.

Javasolt témakörök:

  • nyelvtani formaelemek kibővítése dramatikus mozdulatokkal. (lelki tartások, fej, lábtartások)
  • humoreszkek
  • öt, hat, hét, nyolcszög eltolások bonyolult formában
  • önálló munkák
  • agresszivitást kezelő gyakorlatok: "Streiten heftig miteinander"
  • dúr és moll hangnemek
  • akkordok
  • hangközök felismerése
  • rímformák elmélyítése
  • reneszánszkori versek feldolgozása
  • bonyolult rúd és koncentrációs gyakorlatok
  • idegen nyelvű szövegek feldolgozása

Várható eredmények:

  • Megtanulják a lelki kifejezőeszközöket az euritmiában.
  • Euritmiai mozdulatokkal a zene és a nyelv lelki megjelenítését is adó elemeit /zene: forte, piano, dúr és moll akkordok, nyelv: különböző műfajok és korok verseinek stílusjegyei/.
  • A szociális gyakorlatok az agresszivitást kezelik, ápolják a kamaszkori lelki állapotokat.