A minoség gondozása a Waldorf-iskolákban

„Egy dolog minőségét az határozza meg, hogy az

mennyire egyezik meg az illető dolog lényegével."

               / Arisztotelész /

BEVEZETŐ: VERSENY?

Igen, verseny van az oktatási intézmények táján is. Mégis, ebben a versenyszerű közegben célunk a nem versenyzés. A jelenlegi állapotunknál jobbra, többre törekvés belső indíttatásból fakad, nem abból az igényből, hogy jobbak legyünk másoknál, sőt esetleg le is győzzük riválisainkat.

A Waldorf-iskolák bizonyos szempontból szerencsés helyzetben vannak, hiszen a fenntartó alapítvány, vagy egyesület többnyire azzal a céllal jött létre, hogy megalapítsa és fenntartsa az iskoláját. Tehát nem egy sokadrangú, hanem elsőszámú feladata az oktatási intézményéről gondoskodni. Ezért nemhogy a takarékosság áldozatául nem esnek ezek az intézmények, hanem éppen fordítva, néha erőn felüli áldozatokat hoznak fenntartóink annak érdekében, hogy intézményeiket működtetni tudják.

Hogy miért ez a nagy áldozat? Talán azért, mert azok a szülők (mondhatnám úgy is: direkt megrendelők), akik életre hívták a Waldorf-iskolákat, alapvető céljuknak tekintették a Waldorf-pedagógia sajátos értékeinek meghonosítását és megerősítését lakókörnyezetükben. A Waldorf-iskolákat választó szülők is a Waldorf-pedagógiáért választják ezt a fajta iskolát, nem pusztán azért, mert jobban működne, vagy jobb eredményei volnának, mint a többi iskolának a városban.

Természetesen csak egy jól működő Waldorf-iskolában tud érvényre jutni a Waldorf-pedagógia, ezért kell törekednünk mindig a fejlődésre (és ehhez meg kell ismerni, hogy alkalmazni tudjuk a máshol eredményes, jól bevált fejlesztő folyamatokat is). Esetünkben a jól működés meghatározásához mégsem a mutatókat és mérőszámokat kell vizsgálni, vagy összehasonlítani, hanem azt, hogy megvalósítja-e az adott iskola a Waldorf-pedagógiát, ahogy azt a helyi pedagógiai programjában megfogalmazta.

Annak vizsgálata pedig, hogy egy iskola a Helyi Pedagógiai Programjában valóban a Waldorf-pedagógiával megegyező célokat fogalmazott-e meg, a Szövetségnek azon feladatai közé tartozik, mely a 'Waldorf' név védelmére irányul.

A versenyhelyzeten kívül azonban van egy másik aspektusa is a „megmérettetésnek". Nevezetesen az, amikor az iskolák eredményeinek az összehasonlításában országos szinten is megjelenhetnek a Waldorf-pedagógia eredményei - amint már ez megtörtént néhány észak- és nyugat-európai országban. Ehhez azonban meg kell találni azon teljesítménymutatókat, melyek nem torz vagy egyoldalú kép alkotását eredményezik. (Gondoljunk itt a sikeres továbbtanulási arányszámok mellett arra, hogy pl.: Milyen a betegségek aránya a Waldorf-iskolások körében a hasonló korúakkal összehasonlítva? Milyen arányban élnek kiegyensúlyozott családi életet az iskolából kikerülő ifjak, mekkora a válások aránya? Milyen arányban találták meg számításaikat munkájuk, életpályájuk során? Mekkora közöttük a munkanélküliek aránya? Hogyan állják meg helyüket a foglalkozási váltások során? stb.)

Bár az ilyen célú összehasonlítás eredménye csak évek hosszú sora után tud megmutatkozni, mégis már most kell gondolnunk rá, annak ellenére, hogy fiatal iskoláinkból még szinte elenyésző számban kerültek ki tanulók. Talán éppen ezért, szerencsésnek is mondható a helyzet, mert lehetőség nyílik a kezdetektől figyelemmel kísérni tanulóink életének további alakulását.

1. A MINŐSÉGGONDOZÁS ALAPVETÉSEI A WALDORF-ISKOLÁKBAN

1.1 A WALDORF-PEDAGÓGIA MINŐSÉG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉGÉRŐL

A Waldorf-iskolák legfontosabb erőssége maga a Waldorf-pedagógia, s így az iskolák pedagógiai programja. Hiszen céljaink és munkamódszereink által eleve törekszünk a minőségi munka végzésére. Sok olyan elem működik iskoláinkban a Waldorf-pedagógiából adódóan, ami mások számára csak elérendő célokként fogalmazhatóak meg. Gondolunk itt:

  • A Waldorf-pedagógusok egyéni, tudatfejlesztő tevékenységére, mely egyéni szinten a folyamatos önértékelésen alapuló minőségfejlesztő tevékenységnek tekinthető.
  • A heti rendszerességgel működő Tanári Konferenciákra, mely a szakmai továbbfejlődés elengedhetetlen színtere. Mint később láthatjuk, ide érkeznek a partneri igények s az ezek révén felmerülő szakmai célok is itt kerülnek meghatározásra.
  • Az önigazgatásból adódó közösségi, szervezeti együttmunkálkodásra.
  • Az iskolák egymástól való tanulásának és együttműködésének színtereként jelen lévő Magyar Waldorf Szövetségre, az általa évente megrendezésre kerülő Országos Waldorf Konferenciára,
  • Valamint - nem utolsó sorban - arra a tényre, hogy egy nemzetközi hálózaton, a nemzetközi Waldorf-mozgalmon belül tevékenykedünk, melynek nemzetközi szervezetei is különös figyelmet fordítanak az iskolák minőségi működésére.

1.2 AZ ÖNIGAZGATÁS JELENTŐSÉGE A FEJLESZTÉSBEN

A Waldorf-iskolákban egyértelmű, hogy a fejlesztést nem külön-külön az egyes pedagógusoknak, hanem szervezetként, közösen kell végezni. Ezt a közös felelősséghordozást szolgálja iskoláink sajátos, önigazgató rendszere. Bizonyos kérdésekben közösen döntünk, kisebb feladatok elvégzésére és az ezzel együtt járó döntésekre pedig egyes kollégáknak, vagy kollégák egy csoportjának mandátumokat adunk. A döntési folyamatokban tehát, ahol mindig a konszenzusos megoldásokra törekszünk, mindenki részt vesz:

  • a pedagógiai helyzetekben egyénenként nap mint nap,
  • mandátumviselőként a rábízott feladatban a megbízás mértékének megfelelően,
  • a tanári kollégium tagjaként az egész iskolát érintő kérdésekben (pl. mandátumok odaítélésében).

A konferenciákon folyó munkáról elmondhatók mindazok a tulajdonságok, melyeket a szakirodalom a „team munka" előnyeiként felsorol. Nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról, hogy személyiségünk gyengeségeit mindannyian magunkkal hordjuk, s ez gyakran nehezíti az együttmunkálkodást.

Éppen ezért a minőség gondozása nálunk elsősorban szociális feladat. Hiszen a Waldorf-pedagógia minőségét az iskolában dolgozó, szabadon, kreatívan és felelősen alkotni tudó emberek tevékenysége határozza meg. A fő kérdés tehát az, hogy: Hogyan tud munkája során egy iskolai közösség olyan légkört teremteni, ami egy szabad pedagógia kifejlődésére alkalmas? A Waldorf-iskolák csak akkor tudják feladatukat teljesíteni, ha az önálló és kreatívan tevékenykedő pedagógusok képesek egymással szorosan együttműködni. Az együttműködésnek közös célokon és értékeken, valamint önismereten és alapvető szociális készségeken kell alapulnia. Ezért az önismeret és a szociális készségek fejlesztése a Waldorf-pedagógusok körében kiemelt fontosságú.

1.3 MI KELL AHHOZ, HOGY EGY ILYEN FOLYAMAT ELINDULHASSON ÉS VÉGIGVIHETŐ LEGYEN?

AZ ISKOLA MEGÉRJEN A FELADATRA, AZAZ ELÉG ERŐS LEGYEN A FEJLŐDÉS IRÁNTI VÁGY.

Minden kezdet magában hordozza a kiteljesedést. Ezért nagyon körültekintően kell eljárnunk, ha sikerrel akarjuk véghezvinni a minőséggondozási eljárást. A fent leírt önigazgató iskolaszerkezetből adódóan az ún. vezetői elkötelezettség nem elegendő a Waldorf-iskolákban e folyamat elindításához. Hiszen ha nem elég erős a fejlődés iránti vágy a szervezet egészében, akkor a folyamat előbb-utóbb leáll. Ezért az egész iskolának kell rá megérnie. Ezt az „érést" segítheti az iskolákhoz a Szövetségtől érkező korrekt tájékoztatás, de meg kell várni, amíg az iskolák megteszik a kezdő lépéseket a tudatos fejlesztés irányába. Első lépésként kialakulnak a minőséggondozással kapcsolatos, azt kezdeményező vélemények. Második lépés a folyamat elindításának iskolaszintű elhatározása.

A REJTETT SZEMÉLYI ELLENTÉTEK MEGOLDÁSRA KERÜLJENEK.

Amennyiben súlyos, rejtett konfliktusok működnek a háttérben, akkor egy ilyen folyamat végigvihetetlen. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni ezen személyes konfliktusok feltárására, kezelésére. Konfliktuskezelés is szükségessé válhat. (A konfliktuskezelési eljárások közül a - még ugyan kevéssé elterjedt, de nagyon jól bevált - mediáció alkalmazását javasoljuk).

SZABADSÁG

Mindezen folyamatok megoldásának módszerében nagy szabadságot kell biztosítani az egyes iskoláknak. Mivel az intézmények helyzete és „előélete" nagyon különböző, ezért ezen folyamatok szakszerű végigviteléhez az iskolák maguk döntik el, hogy milyen modellt alkalmaznak, milyen tanácsadói megközelítésnek engednek teret, beleértve mind a Waldorf-mozgalomban, mind az állami oktatásban alkalmazott modelleket. Nagyon fontos, hogy a minőséggondozást ne külső kényszerként, hanem segítségként éljék meg az iskolák. Ismerjék fel benne azt az eszközt, mely a mindennapi munkájuk javítását teszi lehetővé. Így elkerülhető, hogy öncélúvá váljon, és mindenki által hárított adminisztratív feladattá süllyedjen.

1.4 MI TÖRTÉNIK, HA EGY INTÉZMÉNY BELEKEZD A MINŐSÉG FEJLESZTÉSBE?

1.4.1 Javul az intézményen belüli kommunikáció. Az élményalapú beszélgetések helyébe az objektív rátekintés képességének gyakorlása lép. Ez egy nagyon nehéz feladat, mert nem lehet mindent objektív eszközökkel megoldani (bár tagadhatatlan, hogy sokat segíthetnek ezek az eszközök, s ezért ismerni és használni kell őket a maguk helyén).

1.4.2 Fontosnak érezzük megemlíteni azt a folyamatot, mely az egyénen belüli objektivitáshoz vezet. Ezt segítik a tudati gyakorlatok is, melyek a Waldorf-pedagógusok munkájához elengedhetetlenek.

Más kérdés az, hogy élményalapú beszélgetésekre is szükség van egy közösség életében, igaz, nem annyira a probléma megoldások során. Vagyis az élményalapú beszélgetések nem károsak, csak az idejét és helyét kell jól megtalálni.

1.4.3 A nyitottság és az őszinteség képessége megerősödik. Hiszen ha tudatosan törekszünk arra, hogy a közösség életében résztvevők őszintén megnyilatkozhassanak, akkor a visszahúzódó emberek is el merik mondani a véleményüket, mert érzik, hogy valóban kíváncsiak rá a többiek.

Célunk, hogy a bizalom megerősítésével olyan légkört teremtsünk az iskolában, ahol őszintén kimondhatóak, elmondhatóak a dolgok.

1.4.4 Megjelennek az átlátható irányítási elvek. Tisztázódik a feladat- és felelősségmegosztás, valamint a döntéshozatal rendje.

1.4.5 Az előző folyamatoknak köszönhetően javul az iskolában a hangulat, tisztul a rendszer, átlátható kép alakul ki,kikristályosodik a helyi minőségfogalom.

2.    A MINŐSÉGGONDOZÁS CÉLJA A WALDORF-ISKOLÁKBAN

2.1 A HELYI MINŐSÉGFOGALOM MEGHATÁROZÁSA

A Waldorf-pedagógián belül is minden intézmény saját környezetének, saját küldetésének és adottságainak megfelelő egyedi minőségfogalommal rendelkezik. A minőséggondozás első célja, hogy ez az egyedi minőségfogalom konkrétan megfogalmazásra kerüljön. A saját minőségfogalom meghatározására azért van szükség, hogy a későbbiekben útmutatást nyújthasson a döntések során, valamint azért, hogy az iskolába újonnan érkezők (akár szülők, akár kollégák) korrekt tájékoztatásban részesülhessenek.

2.2 ANNAK A KÉPESSÉGNEK AZ ELSAJÁTÍTÁSA, HOGY FEL TUDJUK ISMERNI, HA VALAMI NEM JÓL MŰKÖDIK, ÉS KÉPESEK LEGYÜNK AZT KI IS JAVÍTANI

A Waldorf-pedagógia ismerői és művelői úgy gondoljuk, egyetértenek abban, hogy a Waldorf-pedagógia egésze egy nagyon jól kidolgozott rendszer. S még a hátránya is előnyére válik, nevezetesen az, hogy olyan nagy áldozatokat kíván a pedagógustól, hogy csak nagyon elhivatottak tudják ezt a feladatot felvállalni.

Tehát minden Waldorf-iskolában van egy jól kigondolt teljes pedagógiai rendszer minőség irányú elkötelezettséggel és vannak nagyon elkötelezett pedagógusok. Mégis elő-elő fordul, hogy valami nem olyan, mint amilyennek lennie kellene. A hibák kiköszörülésére való a minőséggondozás. Vagyis, hogy tudatosan rátekintsünk problémáinkra, felismerjük és kijavítsuk azokat.

HOGYAN TUDJUK EZT MEGTENNI?

A célmeghatározás, helyzet-meghatározás, feladat-meghatározás és a feladat-végrehajtás ellenőrzésének logikai folyamatával.

2.2 A FOLYAMATOS ÉS TUDATOS FEJLESZTÉS KÉPESSÉGÉNEK KIALAKÍTÁSA

A minőség gondozásának folyamata nem fejeződik be azzal, hogy már képesek vagyunk hibáinkat kijavítani és egy optimális szinten működtetni az intézményt. Ami persze hosszú évek tudatos és kitartó munkája után is csak ritkán mondható el. De, ha feltételezzük, hogy elérjük ezt az optimális állapotot, akkor sem tekinthetjük a helyzetet megoldottnak, vagy befejezettnek, hiszen az élet újabb és újabb kihívások elé állít minket. Vegyük például azon drasztikus változásokat (pl. a részképesség- és viselkedési zavarokkal küzdő gyermekek egyre nagyobb aránya), melyek mind azzal fordulnak az iskoláink felé, hogy milyen saját válaszokat tud adni ezekre a kérdésekre a Waldorf-pedagógia?

Ezért iskoláinknak arra kell törekedniük, hogy nyitott és tanulni kész szervezetként képesek legyenek hatékonyan reagálni az újabbnál újabb kihívásokra.

3.    A MINŐSÉGGONDOZÁS RENDSZERE, MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI

3.1 A MINŐSÉGFOGALOM MEGHATÁROZÁSA

3.1.1 HOGYAN HATÁROZZUK MEG A MINŐSÉGET A WALDORF-ISKOLÁKBAN?

  • Az iskola közösségéhez tartozók elvárásai alapján
  • Önállóan az egyes Waldorf-iskolák szervezetére vonatkoztatva
  • A Waldorf-pedagógia elkötelezett munkatársak általi megvalósítására értelmezve
  • A folyamatos újraértelmezés és javítás követelményét szem előtt tartva.

A pedagógiai munka vizsgálata után következtetünk arra, hogy mit kell tennünk a javítás érdekében.

3.1.2 KI MONDJA MEG, HOGY MI A MINŐSÉG?

A Waldorf-iskolák nevelési-oktatási munkájával

KÖZVETLENÜL KAPCSOLATBAN ÁLLÓK:

  • A gyermekek
  • Pedagógusok és egyéb munkatársak
  • Szülők
  • Fenntartók
  • Óvodák és a felsőoktatás
  • Az iskolából kilépők következő élet-helyszínei (pl. munkahelyek, iskolák)
  • A Magyar Waldorf Szövetség

KÖZVETETTEN KAPCSOLATBAN ÁLLÓK:

  • Helyi és megyei önkormányzatok, hatóságok
  • Országgyűlés, minisztériumok
  • Szakmai szervezetek
  • Civil szervezetek

3.1.3 MIT VÁRNAK EL AZ ISKOLÁTÓL?

A gyermekek: Jó közérzetet, érdekes és értelmes feladatokat.

A gyermekek igénye azon kívül, hogy alapvetően értük jött létre az iskola, további két szempontból is fontos:

  • A szülő akkor lesz elégedett az iskolával, ha látja, hogy a gyermeke jól érzi magát, jó helyen van.
  • A Waldorf-iskolát végzett tanulók iskolai múltjukról alkotott személyes tapasztalatai és ezek alapján formált véleményeik meghatározóak lesznek a Waldorf-pedagógia társadalmi megítélését illetően.

A szülők: A gyermeke jól érezze magát az iskolában, valamint, hogy a Helyi Pedagógiai Program megvalósításra kerüljön. Van egy kiemelkedő fontosságú szülői csoport a Waldorf-iskolák életében, akik „direkt megrendelők", nevezetesen, akik létrehozzák az iskolát. Az ő esetükben a szülői szerep fenntartói szereppé változik.

A fenntartók: Jogilag és gazdaságilag törvényesen, valamint az alapítói céloknak megfelelően működjön az intézmény.

A pedagógusok és egyéb munkatársak: Aktív szereplői lehessenek az iskola életének, a döntési folyamatoknak, valamint visszajelzést adhassanak és kaphassanak a pedagógiai munkáról. Különösen fontos elvárásuk a Waldorf-pedagógusoknak, hogy munkájukat teljes szabadságban tudják kibontakoztatni.

Az iskolából kilépők következő élethelyszínei: A Waldorf-iskolák számára igazán az a fontos, hogy tanítványai hogyan állják meg helyüket életük következő lépéseiben. (Hogyan tanulnak tovább? Megtalálják-e a helyüket? Mennyire képesek alakítói lenni környezetüknek? Milyen emberi kapcsolatokat tudnak kialakítani? Elégedettek-e életükkel? Egészséges családban élnek-e? stb.) Vagyis az életben való „beválás" fontos számunkra.

A Magyar Waldorf Szövetség: Felelős együttműködést

A fenti igények összehangolásakor kiinduló pontunk a steineri Waldorf-pedagógia. Ehhez mérjük, és ehhez viszonyítjuk a felmerülő igényeket, mikor azok kielégítéséről gondolkodunk.

3.1.4 MILYEN MÓDON, ÉS MILYEN ESZKÖZÖKKEL „MÉRJÜK" A FENNÁLLÓ IGÉNYEKET?

A gyerekek jóérzése pedagógiai felelősség. A gyermekek igényeit folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mégpedig elsősorban indirekt módon. A Waldorf-iskolákban, a hetente tartott tanári konferenciákon, a gyermekmegbeszélések során erre rendszeresen sor kerül.

ESZKÖZ: Gyermek- és osztálymegbeszélések. Ezek tartalmát a tanári konferencia jegyzőkönyvében, egyes iskolákban külön gyermek-megbeszélési naplóban (mely az előzőnél bizalmasabban kezelendő) rögzítik.

A szülők vélemény-nyilvánítására a szülők részvételét az iskola életében biztosító (iskolaszék vagy egyéb) szervezeten keresztül, valamint a pedagógusokkal való személyes találkozások során van lehetőség. A fent említett szervezetnek élő organizációnak kell lennie, hiszen ez a pedagógia nem tud működni a szülők támogató figyelme és együttműködése nélkül.

ESZKÖZ:

  • A pedagógussal folytatott személyes beszélgetések a fogadóórákon, szülői esteken, családlátogatások alkalmával.
  • Szülőtárssal, osztályképviselővel folytatott személyes beszélgetések, melyek tapasztalatai a szülői szervezeten keresztül jutnak el a konferenciához, ahol választ, megoldást keresnek rá.
  • Egyes iskolákban van ún. „konfliktus-szabályzat", mely arra az esetre ad útmutatást, hogy mi a teendő, ha valakinek problémája támad. (pl. Kihez lehet a kéréssel, kérdéssel fordulni, ha a gazdasági, vagy ha pedagógiai jellegű?)
  • A személyes, vagy bizalmas problémák orvoslására a nagyobb iskolák egyfajta ombudsman-szervet hoznak létre, melynek tagjai olyan bizalmi emberek, akik mind a szülők-, mind a pedagógusok körében elismertek. Az ombudsman-szervhez fordulások-, valamint a „konfliktus-szabályzat" használatának száma, és a problémák tartalma jól megmutatja a szülői igényeket.
  • Egy átfogó igényfelmérés esetén: kérdőívek, interjúk.

A fenntartó elvárásait az intézmény Alapító okiratában rögzítette.

ESZKÖZ:

  • Ellenőrzések
  • Beszámolók, előterjesztések elfogadásának arányszáma.
  • Egy átfogó igényfelmérés esetén: kérdőívek, interjúk.

A pedagógusok igényei, mint az iskola pedagógiai életét érintő összes kérdés a heti konferencián kerülnek megbeszélésre.

ESZKÖZ:

  • Önértékelés
  • Intervízió, azaz minden pedagógus személyes beszélgetést folytat egy általa kiválasztott személlyel önmagáról (évente 2´1,5 óra), amikor is 4 témát érintenek:

1. Hogy van?

  • 2. Van olyan érzése, hogy ebben az iskolában fejlődik?
  • 3. Mi a véleménye a tényleges pedagógiai munkájáról? Jól megy?
  • 4. Mit tegyünk, ha az első három pont valamelyike megkívánja?

Az intervízióról rövid jegyzőkönyv készül.

  • Mentori rendszer: az új kollégák segítésére

Az óvodából és az iskolából kilépők következő élethelyszínei felől érkező visszajelzésekkel szintén a heti konferencia foglalkozik. Bizonyos esetekben az óvodapedagógusok is részt vesznek a konferencián, vannak olyan iskolák, ahol az óvónők is tagjai a tanári kollégiumnak, így a konferencián való részvételük állandó. Az iskolákból kilépő fiatalok életútkövetése fontos tapasztalatokkal szolgálhat az iskola pedagógiai munkájának belső értékeléséhez. Ezzel foglalkozni, pedagógiai következményei lévén, szintén a konferencia dolga.

ESZKÖZ: Nyomon-követéses vizsgálatok, felmérések, mélyinterjúk.

A Szövetség elvárásai elsősorban a Waldorf-pedagógia magyarországi megvalósulásának értékvédelméből fakadnak. Ez egyrészt jelenti a folyamatos jelzést a magyar iskolák felé a minőségi működés szempontjainak érvényesítése érdekében, másrészt annak a felelősségnek az érzékelését és érzékeltetését, hogy az egyes Waldorf-iskolák munkája szervesen illeszkedik a Waldorf-iskolák nemzetközi családjának tevékenységébe, eredményei és kudarcai hatással vannak a többi iskolára, amiként azok eredményei és kudarcai visszahatnak rá. A Szövetség szoros kapcsolatot ápol az egyes iskolák képviselőivel, akik az iskolák elvárásait továbbítják a Szövetség felé, másrészt gondoskodnak a közös feladatok sorsáról az iskola megfelelő szervezeteiben (tanári kollégiumok, szülői és fenntartói szervezetek).

ESZKÖZ: Tantervi kutatómunka gondozása, útmutatások, irányelvek kidolgozása az iskolák működésének minőségi megoldásaihoz, élő kapcsolatok kialakítása és gondozása a nemzetközi szervezetekkel és a mozgalom külföldi intézményeivel, szakirodalom és szakmai tanácsadás biztosítása, szakmai találkozók szervezése, képzési és továbbképzési lehetőségek megteremtése.

Mint látható az iskolával szemben támasztott igények előbb vagy utóbb, de mindenképpen a tanári konferenciára érkeznek. Ott kell rájuk választ, megoldást találni.

 

4.    A MINŐSÉGGONDOZÁS JÖVŐKÉPE

4.1       INTÉZMÉNYI SZINTEN

A saját minőségfogalom meghatározása után s ahhoz mérten az intézmények képesek lesznek (rendszeres önértékeléssel, esetleg külső értékeléssel, valamint elégedettség-vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével) megtalálni a javítandó, fejlesztendő területeiket. S tudatosan meghatározzák a javítás szándékából adódó feladataikat (a PDCA-SDCA logika szerint). Az önértékelések ciklikusságát és formáját az intézmények maguk határozzák meg (mindaddig, amíg az iskolák közös döntésén alapulva létre nem jön egy egységes Waldorf-minőséggondozási rendszer.)

4.2 A MAGYAR WALDORF SZÖVETSÉG SZEREPE

4.2.1 Az iskolák képviseleti fóruma

A Magyar Waldorf Szövetség 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy a magyarországi Waldorf- mozgalom országos hatáskörű értékvédelmi és érdekképviseleti szervezete legyen, továbbá hogy fórumot biztosítson az intézmények közötti együttműködéshez. A Szövetség egyesületi formában jött létre, tagjai óvodák és iskolák, azokat fenntartó alapítványok és egyesületek, Waldorf-tanárképzések és magánszemélyek voltak. Az intézmények és szervezetek képviselőik útján vesznek részt a munkában.

A Szövetség 1998-tól közhasznú szervezet, döntéshozó szerve a közgyűlés, mely évente háromszor ül össze. Képviseletét és irányítását egy háromtagú képviselőtestület látja el, mely megbízását a közgyűléstől kapja, s feladatait társadalmi munkában végzi. Ez a testület gondoskodik a Szövetség jogi képviseletéről, a közgyűlések összehívásáról, a döntések előkészítéséről, a tagok tájékoztatásáról és a két közgyűlés közötti időben az ügyek viteléről.

A Szövetségen belül, az alapszabály értelmében, a közös munkálkodás fórumaiként Pedagógiai, Szülői és Fenntartói-Tagozatok, azokon belül pedig munkacsoportok jönnek létre.

Minőségbiztosítási Munkacsoport, a Közoktatási törvény módosításából adódó minőségbiztosítási feladatok végzésére.

4.2.2 Tanterv

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 1999. évi LXVIII. tv általi módosítása, rendelkezik a kerettantervek 2001. szeptember 1-i bevezetéséről. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet gondoskodik. Az államilag kiadott kerettantervektől eltérő tanterveket e rendelet 4. számú mellékletében szabályozott engedélyeztetési eljárás lefolytatása után lehet alkalmazni.

Mivel a Waldorf-pedagógia tanterve a minőséggondozási folyamat egyik alapdokumentuma, fontos, hogy szerves felépítése ne sérüljön, valóban az iskolák pedagógiai munkájának alapvető segédeszköze lehessen. A Magyar  Waldorf Szövetség, a kerettantervi rendelet megismerése után még intenzívebben folytatta tárgyalásait az Oktatási Minisztériummal a Waldorf-tanterv engedélyezése érdekében. 2001. augusztus 6-án megszületett az a határozat mely engedélyezi, hogy a Waldorf-iskolák alapításánál és működtetésénél a Waldorf-pedagógia sajátos követelményeit figyelembe vegyék.

Ennek a Határozatnak értelmében készítette el a Waldorf Szövetség 'A magyar Waldorf-iskolák kerettantervét', mely rögzíti a pedagógia nemzetközi gyakorlatát, de gyökereket ereszt a magyar kultúra talajába. A tanterv valamennyi Waldorf-iskola aktív közreműködésével és elfogadásával jött létre.

4.2.3 Tanácsadói rendszer működtetése

A Szövetségen belül működik egy Tanácsadói kör, mely az induló és kiépülés alatt álló iskolákat segítő tanácsadó tanárok munkáját fogja össze.

A pedagógiai munkát segítő tanácsadókon túl szükséges egy olyan tanácsadói, szakértői háttér kiépítése is, mely a minőséggondozási feladatokat segítheti a Waldorf-iskolákban. Ehhez olyan szakemberekre van szükség, akik mind a Waldorf-pedagógiában, mind a minőségbiztosítás területén járatosak. Ezen szakemberek az iskolák kérésére segítik majd a helyi minőséggondozási rendszerek kiépítését.

4.2.4 Képzések, tréningek szervezése iskolák, közösségek és tanárok részére

Amikor elkezdődik az iskolákon belül a minőséggondozási munka, tapasztalni fogjuk, hogy bizony néha a tudásunk és gyakran a képességeink hiányoznak ahhoz, hogy ezzel a feladattal megbirkózzunk. Például kevés az ismeretünk az intézményeink sajátos vezetési, strukturálódási módjáról. Képességbeli hiányosságokat pedig a szociális együttműködés területén fogunk - nagy valószínűséggel - tapasztalni.

Ezért előbb-utóbb szükségessé válik képzések, tréningek szervezése, ahol e képességeket és ismereteket lehet megszerezni a következő két témakörben:

1. Csoportfejlődés, csoportépítés. Avagy szociális készségek fejlesztése

2. Az iskola szerkezeti felépítése és vezetése, döntéshozatal a közösségben

4.2.5 A névvédelemmel kapcsolatos feladatok

A minőséggondozás egy folyamat-szabályozási rendszer, a névvédelem pedig egy kritérium- rendszer. Ennek a kritériumrendszernek a kidolgozása a Magyar Waldorf Szövetség keretein belül történik, a Waldorf-iskolák konszenzuson nyugvó közös alapvetéseit rögzítve. Ennek alapján érvényesíthető a 'Waldorf' név - mint pedagógiai védjegy - jogi úton történő védelme.

4.2.6 A minőséggondozással kapcsolatos nemzetközi feladatok

A minőséggondozás igénye a Waldorf-iskolák körében nemcsak kor szellemének egy kívülről érkező kihívása, hanem belülről megteremtődő szükséglet is volt. Már az elmúlt évtizedekben megkezdődött az egyes országok nemzeti szövetségeiben a Waldorf-pedagógia minőséggondozási feladatainak, szempontrendszerének, modelljeinek és eszközrendszerének kidolgozása. Ezen munkák tapasztalatainak összevetésére jött létre két nemzetközi konferencia, 1999-ben Rotterdamban és 2001-ben Zürichben. Az itt közreadott modellek és gyakorlati tapasztalatok rendelkezésre állnak a hazai minőséggondozási rendszer további kidolgozásához is. A Szövetség feladata a kétirányú kapcsolatok gondozása a hazai és a nemzetközi fejlesztő csoportok munkája között. Mivel ez a tevékenység nem lezárható, mindig megújulást és megújítást kíván, ezért a továbbiakban is rendszeres egyeztető konferenciák sora várható a nemzetközi együttműködésben, melyeken már a hazai tapasztalatok is ismertethetőek lesznek.

 

5.       VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

Ahol egy iskola elkezd a minőséggondozás kérdésével foglalkozni, és kiépíti a saját minőséggondozási rendszerét, ott várhatóan:

  • Élni fog a fejlődés igénye az intézményen belül, s ez lesz a fejlődés igazi biztosítéka.
  • Sok figyelem fog fordulni az iskola-közösségen belüli szociális viszonyokra. Ugyanis csak akkor várható, hogy a munka eredményes lesz, ha nem húzódnak a mélyben személyes ellentétek, rejtett konfliktusok.

Mivel a Waldorf-pedagógia egyik fontos célja a szociális megújhodás elősegítése, ezért nagyon fontos, hogy a Waldorf-pedagógia az élet minden területén, így a minőséggondozásban is megtalálja azt az utat, mely egy új szociális hozzáállást tud megvalósítani.

Ahhoz, hogy ezt elérjük, nagyon sokat kell tanulnunk egyéni, és csoportszinten egyaránt. El kell sajátítsunk egy sor olyan szociális képességet, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egy szabad egyénekből álló közösség egy önmaga által választott cél elérése érdekében jól tudjon működni, és ezen keresztül minőségi munkát tudjon végezni.

Ha ezt a célt sikerül elérni az intézményeinken belül, akkor jó példaként állíthatjuk őket azon emberek elé, akik az új utakat keresnek az emberi viszonyok, szociális kapcsolatok alakításában.