Ünnepeink
Az ember belső élete szoros kapcsolatban van a természet ritmusával. A mai rohanó világunkban a gyermekek életében különösen fontos a természethez kötődő életritmus tudatos fenntartása, hogy legyen lehetőségük visszahúzódásra, befelé fordulásra, és aztán a külső világ felé fordulásra. Ez a Waldorf-iskolákban jelen van a mindennapi oktatásban – a tanóra felépítése, a versek témája, a mozdulatok iránya, a tananyag tartalma: mind ebbe illeszkedik bele. Egy ilyen időszak ívét az ünnep nyitja meg vagy zárja le, amelyek a Waldorf-iskolákban a keresztény ünnepkörre és a magyar népi hagyományokra épülnek.
Szent Mihály
Szent Mihály arkangyal napja szeptember 29-re esik.
Ő az, aki az egekből letaszította a sárkányt, és segít nekünk földi életben küzdeni emberi méltóságunkért Mérlegre tesszük jó és rossz cselekedeteinket, amit egy hatalmas mérleg szimbolizál, benne egy nehéz fekete kővel (ez a „sárkány szíve”). Ezt kell legyőzniük a gyerekeknek, az erdőben talált fehér kövekkel (ezek pedig „Szent Mihály lova patkóinak szikrái, amik a sárkány üldözése nyomán szóródtak szét”).
Az erdőben a gyerekekre bátorságpróba is vár – életkoruknak megfelelő feladatokkal, akadálypályákkal. A nagyobb gyerekek már erőpróbáló hosszú túrákra, barlangokba mehetnek kirándulni. A napot az iskolába visszatérve a „mérlegeléssel” zárjuk, ha elég fehér, tiszta fényű követ sikerült gyűjteni a fekete követ megválthatjuk vele, és a sárkány szíve a mélyből fölemelkedik.
Szent Márton
Szent Márton az, aki katonapalástját megfelezve egy didergő koldusra terítette, napját november 9-én ünnepeljük. Ekkor már a nappalok rövidek, hamar besötétedik, ez arra int minket, hogy a külső fényeket már belül kell keresni - ennek egyik szimbóluma a lámpás. A kisebb gyerekekkel színes, változatos lámpásokat készítünk, amikkel ezen az estén meglátogatjuk a falu magányos öregjeit, és énekszóval elvisszük a pici lángokat, hogy világítson nekik majd a téli sötétben. Az 5-6. osztályos gyerekek már a környező városok öregotthonaiba viszik el dalaikat és lámpásaikat, a náluk is idősebbek pedig ruhát gyűjtenek, ételt főznek és osztanak a hajléktalanszállón.
Szent Miklós
December 6-án maga Szent Miklós érkezik a kisebb gyerekekhez: kék csillagpalástban, fején püspöki süveggel, botján arany spirállal. Nagy utat tett meg, hogy Mária születendő gyermekének takarójához elvigye a még hiányzó szeretetet, melyet a gyermekek szívében talál meg. Jóságukat aranydióval köszöni meg, mindenféle jóval megrakott zsákját pedig kisebbeknek és természetesen még a nagyobbaknak is az osztályterem előtt „felejti”, amit távozása után nagy örömmel bontogatunk.
Advent
Az ADVENT a várakozás, az elcsendesedés ideje, ami a karácsonyt megelőző négy hetet jelenti. Az első adventi vasárnap előtt az iskolában Adventi Sokadalmat tartunk. A tantermek megtelnek árusokkal, csupa szép, finom kézműves termékekkel. A nagyobb diákok is készítenek ízléses eladnivalót a vásárra, a legkisebbek a gyertyavilágos angyalkertben hallgathatnak meseszép történeteket, a gyerekek kézműves foglalkozáson vehetnek részt, a felnőttek elkészíthetik adventi koszorúikat, és a teaházban megpihenhetnek, a Kékvölgy zeneiskola pedig ilyenkor koncertet ad. A napot közös adventi énekkel zárjuk és a nagy adventi koszorún meggyújtjuk az első gyertyát.
Adventi Kert
A fény születését Adventi Kert-tel ünnepeljük meg. Amikor besötétedett, a gyerekek akkor érkeznek az iskolába, elcsendesedve lépnek a terembe, ahol egy szál gyertya világít a fenyőágakból kirakott spirál közepén. Csendes, meghitt énekszóval fogadják őket a szülők. A homályban, egyesével lépnek a spirál útjára és almába tűzött kis gyertyáikat középen meggyújtva visszasétálnak. A spirál vonalán egy kis csillagra leteszik a középről kihozott saját fényüket. A térben egyre nagyobb lesz a világosság és végül mindenki arca varázslatos fényben tündököl.
Vízkereszt
Vízkereszt napja január 6-a, ez a nap zárja a 12 szent éjszaka sorát Karácsony után. Ekkor a gyerekekkel kivonulunk adventi koszorúinkkal a Kárpát-forráshoz, ahol egy nagy máglyán elhamvasztjuk a koszorúkat. A hamuból és a forrás vizéből viszünk magunkkal az osztályterembe. Ezekben a napokban sok történet hangzik el a három királyról: Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról.
Farsang
Ez a vigasságok, a felhőtlen szórakozások ideje.
Ilyenkor a diákok és tanárok is valaki más bőrébe bújnak. Az osztályoknak tanítóik adják meg a témaköröket a tanultak alapján. Az ötletesebbnél-ötletesebb jelmezeket a gyerekek vagy egyénenként, vagy az osztállyal együtt, egy kis drámajelenettel mutatják be a többieknek. A délutánt ügyességi és mulatságos játékok, nagyobbaknak társasjátékok színesítik - elmaradhatatlan esemény a fánkevő verseny. Ezen a napon nemcsak azok néptáncolhatnak, akiknek tanórájuk is van évközben, hanem ízelítőt kaphat az iskola apraja-nagyja.
Húsvét
Ha az évkörre tekintünk, láthatjuk, hogy Mihály-nappal szemben áll a húsvéti ünnep. Míg Mihály-napon az erdőtől a mérlegelésig, kintről befelé haladunk, ahogy a természet is visszahúzódik, Húsvétkor az újraéledést, -ébredést éljük meg, amikor kora reggel bentről kifelé elindulunk az erdőbe, hogy megkeressük a húsvéti tojásokat. Felélénkülve a tavaszi napsugaraktól vegyes csapatokban ügyességi- és sorversenyekkel vágunk neki a tavasznak.
Pünkösd
Ötven nappal járunk Húsvét után. Ezen az ünnepen a lányoknak és fiúknak más-más szerep jut. A lányok fehér ruhába öltözve reggel meghordozzák a pünkösdi királylányt, az iskola legfiatalabb leánykáját. A fiúk és lányok külön oszlopban állva kisétálnak egy hatalmas rétre, aminek a közepén egy fa áll, az aljában pedig patak folyik. Amíg a lányok sok-sok virágból és színes szalagokból koszorút fonnak maguknak, addig a fiúk a patak köveiből halmot építenek a pünkösdi királylánynak. A legénykék összegyűlnek a királylány körül, majd egy-két ének után nekivágnak a rengeteg erdőnek megkeresni a pünkösdi király színesen felszalagozott botját. Aki megtalálja, az lesz az évben a pünkösdi király.
Szent János napja
A Nap egyre magasabbra hág az égen, minden megtelik meleggel és napfénnyel, hogy aztán János-napkor, a nyári napéjegyenlőség idején egy pillanatra megtorpanjunk, megsejtve valamit az év újabb fordulásának titkából. Ez az ünnep az évkörre tekintve a Karácsony tükörképe. A Waldorf-iskolákban erre az időre teszik a bizonyítványok kiosztását, majd az elvégzett munkát egy közös evéssel, tánccal ünnepeljük meg, amit tűzugrással zárunk az este beköszöntésével. Ezek az ünnepek évente visszatérő ritmusukkal, a be-és kilégzés váltakozásával, nagyon jól, értelemszerűen strukturálják a tanévet.